Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Bírói szerződésmódosítás

109 és a kétoldalrój jövő, de egy célra törő gondolatok (mint a fizikában az azonos rezgésszánni és fázisú hullámok) egymást erősítve az egyik legújabb döntésben is valósággal exorbitáns átértékelésre (az ar'anyérték 175%-a) vezettek.1 5. Halhjatólagos bontó feltétéi. Ismert szerkesztésmódja az ügyletmögötti érdekrelációk figyelembe vételének az ügyleti rendelkezés gazdasági vagy jogi céljának ügyleti feltétel erejére emelése: ha a cél nem valósulhat meg a. rendelkezéssel, a jog gondoskodik a megvalósításról a rendelkezés ellenére, akként, hogy a cél meghiúsulását hallgatólag felállított bontó f'etétel teljesülésének minősiti. Ezt a szerkesztésmódot használja egy 1928. március 2-iki perenkivüli végzés,2 mely a hagyatéki eljárásban azon az alapon adott helyt az utóöröklési jog biztositás;i iránti kérelemnek, hogy az örökhagyó által felállitott biztositási tilalomnak az a feltétele, hogy az örökös a hagyaték állagát őrizze meg, „megszűnt'^ annak folytán, hogy az örökös a hagyatékból jelentékeny értékeket elidegenitett. Érdekes szembeállítani ezzel a határozattal azt a szintén idei döntést, mely szerint az életközösség megszüntetésekor a házastársak közt kötött, ezek vagyoni viszonyait a házasság felbontása esetére való kihatással rendező szerződés nem veszti hatályát annak folytán, hogy a felek az életközösséget utóbb visszaállították, ha a felek nem adtak kifejezést annak az akaratuknak, hogy a szerződést hatálytalanítsák:' Mig amott, a biróság bontó feltétellé teszi az ügyleti rendelkezés céljával ellentétes helyzet bekövetkezését, itt az ügyleti rendelkezés valóságos bontó feltételének bekövetkezése* sem elegendő az ügyleti hatások megszűnéséhez,.5 6. Igen érdekes a következő idevágó német döntés:6 A részvénypakett vevője versenytilalmat kötött ki az eladóval szemben. A vételárat devalvált márkában fizette. Az eladó megszegte ;i versenytilalmat. A Reich>sgericht elfogadta az eladónak azl az érvelését, hogy a versenytilalom elvállalása, azon a feltételezésen alapult, hogy az eladó teljes értékű vételárat fog kapni, mely megélhetéséi biztositja s igy nem 1 (Kúria P. III. 934/1928.) MD. XXI. 66. 2 (Kúria Pk. I. 153/1928.) Mü. XXI. 35. 3 (Kúria P. IIL 1232/1927.) MD. XXI. 58. 4 A Kúria az életközösség visszaállítását a szerződés bontó teltételének minösitette. (1. a köv. jegyzetet.) 5 Hanem — mint az indokolás kifejti — „a szerződés a bontó feltétel bekövetkezése esetén is csak akkor válik feltétlenül hatálytalanná, ha a felek a szerződést a bontó feltétel bekövetkezte dacára érvényben tartani nem kívánták". 6 Rcichsgericht, 1928. május 12. (Juristische Wochcnschrift, 1928/1931. o. jul. 28.)