Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 3. szám - Bírói szerződésmódosítás
106 JOGGYAKORLAT Bírói szerződésmódosítás Az 1928. év magyar judikaturájának egyik uralkodó gondolata annak az eddig is erősen érezhető és a külföldi jogfejlődésben is fokozatosan tért hóditó iránynak az érvényesítése* mely a privátautonómiának (a felek magánjogi rendekezési szabadságának) megszorítását és a magánjogi alanyok érdekkapcsolatainak „tárgyi" tényelemeken alapuló elbírálását jelenti. Míg azonban ez az irány a legutóbbi években főleg a kényszerítő jogszabályok (közrendi, közerkölcsiségi klauzulák) szigorúbb alkalmazásában mutatkozott és az ügyleti nyilatkozatot nulUfikáló kihatásaiban ötlött szembe, — legújabban a magánjogi autonómia megszorítása a kifejezett rendelkezések mögött rejlő érdekkapcsolatok mérlegelésében és az ügyleti nyilatkozat tartalmának módosításában mutatkozik. Világos, hogy az ügyleti tartalom módosítása a magánjogi rendelkezésnek sokkal mélyrehatóbb korlátozását jelenti, mint az ügylet érvénytelenítése, mert hiszen forgalmi ügyleteknél — melyekre gazdasági jelentőségüknél fogva itt elsősorban kell tekintettel lennünk — az eredménytelenség elvileg csak a, tervbevett értékkicserélés meghiúsulását és az előbbi állapot, helyreállását (esetleg a negatív interessé megtérítésére való kötelezettséget) jelenti, az ügyleti tartalom módosítása azonban a felek rendelkezésétől eltérő pozitív érdekeltolódásra, végső elemzésben a forgalmi tényeknek a. törvény vagy a bíró hatalmi szavával való belyettesitésére. a forgalom feletti állami gyámkodásra vezet. Ennek akut veszélyéről természetesen nem lehel beszélni, mindazonáltal — megegyezően a külföldi jogélet hasonló jelenségeivel — az ügylet tartalmán kívülálló érdekmozzanatok itt is — ott is erőteljesebb figyelembe vétele és az ügyleti tartalom bírói módosítása már észrevehető irányt mutat: 1. Illetéktelen befolyásolás esetén a befolyásolt fél az érvénytelenségre való hivatkozás mellett alternative az indokolatlanul kikötött aránytalan előny teljesítését egyoldalúan megtagadhatja. (Kúria P. VI. 7005/1926. MD. XXI. 52.) Ez az állásfoglalás — azon dogmatikai érdekessége mellet!, hogy a relatív semmiségnek egy jogunkban uj formáját honosítja meg — az ügylet eredeti tartalmának oly értelmű módosítását jelenti, melynél fogva sem az ügylet tartalma szerinti érdekeltolódás nem következik be, sem pedig az értékkicserélés nem restituáltatik. hanem az értékkicserélés az ügyleti akaratnyilatkozatot helyettesítő birói érdekmérlegelés alapján megy végbe.
