Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám

2 igénytelen gondolata — elsősorban nem azért Íródik, hogy még egy virágszállal szaporítsa azt a hatalmas babérkoszorút, amelyet Excel lentiádnak itteni tisztelői és hívei hódoló ragaszkodásuk külső jeleként útravalóul adtak. Hanem iródik főkép azért, hogy ama széles ecsetvonásu német festmény mellé, amelyet Excellentiád elénk varázsolt, odaállítsuk a mi szerény magyar toll rajzunkat s egy-két tollvonással vázoljuk meg, hogyan festenek ugyanezek a problémák — magyarul. Talán Excellentiád számára sem lesz teljesen érdektelen ez a párhuzam, amely élénken szemlélteti, hogy nagyjában ugyanazok a világtörténelmi átalakulások mégis mennyire eltérő hatásokat váltanak ki két népben, amely egymás mellett vérzett a nagy tusakodásban, s hogy ezek a teljesen különböző hatáshullámok mégis — mennyire azonosak. Nálunk is ,mint Németországban, erős eltolódás észlelhető a jog terén a magánjog hátrányára és a közjog előnyére. Az egyén mozgásszabadsága és önrendelkező joga mélyreható korlátozást szenved a köz érdekében. Jelesül a vagyonjog területén is, ahol a magántulajdon anyagi tartalmát erősen megszoritja a közjogi beavatkozás. Mig azonban ez a folyamat Németországban — miként ezt Excellentiád mesteri keze néhány markáns vonással szemünk elé állította — jobbára a kíméletlen joggyakorlás korlátozásában és a gazdaságilag gyengébb fél védelmére szolgáló rendelkezések előtérbelépésében nyilvánul, addig a. mi jogfejlődésünk inkább a magánérdeknek a közérdekkel szemben való inferioritását hangsúlyozza és a magánjogot nem a szembenálló fél, hanem általános, közérdekűnek proklamált célok érdekében korlátozza. E közérdekű célok foglalata pedig ama társadalmi átrétegeződési folyamat elősegítésében és véglegesítésében áll, amelyet a nemzet gazdasági fennmaradása és a fennálló társadalmi rend megvédése és megszilárdítása érdekében szükségesnek tartanak. így 1920 óta egyik domináló kérdés volt a földbirtokreform, amely lényegében a háború óta szerzett ingatlan-tulajdonjogok revíziója volt abból a szempontból, vájjon e szerzéseket mennyiben kell korrigálni avégből, hogy földhöz juthassanak azok, akiket erre földbirtokpolitikai szempontok-