Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Az érdemetlenség kifogása a köteléki perek keretében az ideiglenes nőtartással szemben

100 emelkedése után is gyakran merül fel: az érdemetlenség, amikor a köteléki per már foly. A fenti szétválasztás dacára (megelőzés elve) a Pp. 674. §. értelmében a bontóper bírósága hivatott a jbiróság Hclctct módosítani végzéssel (674. §.!!). És most jön egy kérlelhetlen érdemetlenség] eset: a nő bordélyházba ment, a nő ágyasságra lépett; a nő egészségügyi Lappal kéjelgést üz, a nő igazolványnélküli kéjelgést üz, a nő botránytkeltő módon a férjet közmegvetésnek teszi ki sth. Ugyanezeket vegyük fel megfelelő változtatásokkal a férfival szemben is. A bontóper bírósága mindezekkel szemben azt mondja, hogy a Pp. 674. §. keretében a vétkesség és ennek fogalmi körébe vonható érdemetlenség kérdése vizsgálat tárgyát nem képezheti, tehát a férjei az érdemetlenség alapján az ideiglenes tartás fizetése alól nem mentesiti. Ezesetben azonban a kisegítő mód adva van. J tartásra kötelezett az érdemetlenségre vonatkozó uj tények alapján a kir. jbiróságnql perújítással élhet!* [gaz, hogy ez hosszadalmas eljárás, azonban a contradictorius eljárás a nő védett és védésre szoruló helyzetében, megnyugtató. A kétoldalú meghallgatás a Pp. 674. §. értelmében is alkalmazható és vz is vezethetne az ítélet kellő megnyugvást biztosító módosításához, azonban ez a rendszerbe nem illeszthető be oly közérthetőleg, mint a perújítás. 2* * E jogi rendszerezés lényege tehát az, hogy a bontóper birája a Pp. o74. §«a alapján a jbiróság ítéletét csak a tartásdíj összege tekintetében módosíthatja, változtathatja, ellenben a jogalap kérj dését: a vétkességet nem érintheti. — Nagyon érdekes szétválasztás, amellyel az egyes szakcikkek nem foglalkoztak. 2* A m. kir. Kúria a felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokok: A nem vitás perbeli tényállás szerint J. Juliánná a bontóper be* adása előtt a kiskunhalasi kir. járásbíróságnál ideiglenes nőtartás iránti igényét érvényesítette és Sz. T. J. havi 2 q buza tartásdíj fizetésérc köteleztetett. A Sz. T. .1. által 1925. évi január hó 5*ik napján folyamatba tett bontóperben a budapesti kir. Ítélőtábla 1928. évi június hó 18r.án kelt P. X. 4718—1926. sz. ítéletével a peres felek házasságát a j. Juliánná alperes hibájából a H. T. 80. §. a) pontja alapján fel* bontotta, azonban ez az itélet nem jogerős. A felperes által a Pp. 674. §, utolsó bekezdésére alapítottan