Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Dr. Elemér Balogh: Zur Frage der Verzugszinsen [könyvismertetés]

ESETTÁR Szerkesztik: Dr. Huppert Leó, ifj. Dr. Nagy Dezső és ifj. Dr. Szigeti László. A) Magánjog. A 10. Megbocsájtás házassági jogban. Házassági perben a nemi érintkezés is osak vélelem alapjául szolgál a megbocsátásra való következtetésre, vagyis minden egyes esetben a nemi érintkezés körülményei is vizsgálandók. (Cu.ria P. III. 4483/1927. — 1928. április hó 28-án.) A 10. Visszahívás és megbocsátás. A m. kit. Kúriának a polgárjogi határozatok tárában 407. szám alatt közzétett határozata szerint ugyanis a házassági életközösség visszaállitására kötelező birói határozat kibocsátását a Ht. 77. §ának a) pontja alapján szorgalmazó kérvényben nemcsak megbocsátás, hanem a többi bontó okról való lemondás is rejlik; még pedig akkor is, ha a birói meghagyás kibocsátását kérő házastárs keresetét nem a Ht. 77. §ának a) pontjára, hanem a Ht.-ben meghatározott más bontó okra alapitja. Ebből önként következik, hogy a kérvény beadását megelőző időben elkövetettt vétkes cselekmények sem önálló, sem támogató okként nem órvényesithetők, kivéve, ha azok a kérvény beadása után jutottak a keresettel fellépő házastársnak a tudomására. (Curia P. III. 6183/1927, 1928. szeptember 27-én.) A 11. Vagyon értékemelkedése és közszerzemény. Abból az értékkülönbözetből, amely a házasság megkötésének idejéhez viszonyított és a becsléskor volt érték között jelentkezik, a beruházás értékét megállapítani nem lehet, mert a két időpont között eltelt igen hosszú időre való tekintettel az értékemelkedés jórészben a közforgalmi árak általános emelkedésére vezethető vissza, az ebből eredő értékemelkedés pedig nem esik a közszerzemény javára. Ennélfogva a belsőségen a házasság tartama alatt létesitett építkezésre az annak idején forditott költség vehető csak köz2