Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Tárgyi felelősség, vagy kötelező autóbiztositás

90 fegyelmi bíróság Ítélkezéseiben is, amely — minden emberi részvét és megértés mellett is — kéri élhetetlenül üldözte azt az ügyvédet, aki azokról a nagy erkölcsi követelményekről bármily kis mértékben is megfeledkezett, amelyeket a hivatás vele szemben támaszt. Valóban: ügyvédnek lenni — ma nehéz és komoly dolog! De egyedül az etikai követelményeknek száz százalékig való megkövetelésével volt lehetséges a túlzsúfoltsággal és trianoni megcsonkítással küzködő ügyvédi kart ma is az ország első és legtekintélyesebb testületének megtartani, amelynek a tagjai valóban sok mindenről lemondtak, kénytelenek voltak lemondani, csak arról nem mondtak le, amit ugy nevezünk: honeste vivere. Vissza kell utasítani t ehát azt a gáncsot, hogy a kamara inkább erkölcsi, mint gazdasági jelentőségű testület, így van ez valóban, ez a kamara törvényszerű rendeltetése és igy van helyesen. A kamarától más cél megvalósítását nem várhatjuk, mint hogy az ügyvédséget kifelé és befelé tekintélynek örvendő, fegyelmezett és hivatásának nemességétől áthatott testületnek megőrizze. Ám itt vannak a gazdasági — mondjuk magyarán —, a keríyérkérdésék. Ezeknek fontosságát az élet kegyetlensége, az urgens necessitas magyarázza. A legkisebb előny is, amely az ügyvéd megélhetését előmozdítja és a legcsekélyebb hátráltató momentumnak is az útból való elhárítása — nagy és komoly érdek, hiszen egyedül Budapesten 3100 ügyvédnek ós családjának existenciáját érinti. Mindnyájan egyek vagyunk abban a meggyőződésben, hogy igenis nagy szükség van egy háború utáni értelemben vett ügyvéeli (gazdasági) érdekképviseletre, mely bármikor és fesztelenséggel, elfogulatlansággal és ha kell, bizonyos egyoldalúsággal tudjon beleszólni a mi érdekünkben a gazdasági küzdőerők harcába: azonban erre az érdekképviseletre nem a kamara, hanem csakis a szabad egyesületi formában fellépő intézmények sora lehet hivatva, aminő az Országos Ügyvédszöveség, Reformszövetség, Ügyvédotthon, stb. Az ügyvédi egyesületi és szövetségi élet szabadon, minden béklyó nélkül tudja az érdekképviseletből folyó nagy feladatokat megoldani, amit a kamara hatósági jellege miatt távolról sem bír ugyanilv eredménnyel megvalósítani. Gondoljunk csak arra például, hogy a harci és propaganda-eszközök mily korlátolt mérvben állanak a kamara, rendelkezésére, viszont az ügyvédi szabad• 'gvesülések teljes mértékben igénybevehetik céljaik eléréséhez a napi és szaksajtót, rendezhetnek ankétokat esetleg nemüffyvédek bevonásával is, hatáskörük nincs egy-egy országrész területére korlátozva, érintkezhetnek