Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Tárgyi felelősség, vagy kötelező autóbiztositás

91 a külföldi kartársak'kal stb.: minderre az ügyvédi kamara képtelen. Kuriózum kedvéért említjük meg, hogy amikor a budapesti kamara az egyik osztrák társkamarát jubileuma alkalmával üdvözölni akarta, a miniszter ezt a határozatot hatásköri túllépés címén megsemmisítette. Ily intézmény tói komoly értelemben vett gazdasági érdekképviseletet nem várhatunk. A választások harci zaja természetesen a személyi kérdéseket is érinti, annál is inkább, mert a választók nincsenek zárt listához kötve, hanem az egyes jelöltek iránti bizalom vagy bizalmatlanság — pártoktól függetlenül — teljes szabadsággal nyilatkozhat!k meg. Lehet „beírni" vagy „törülni" bárkit. Fel is vonul a kortézia, minden eszközével. Hála Istennek, ezúttal sem lesz aktuális az ügyvédi rendtartásnak az az intézkedése, amely a választmányi megbízatás visszautasítását pénzbirsaggal sújtja, mert nincs hiány önként jelentkező jelöltekben. A személyi kérdéseknél bizonyos fokú kicserélésre vonatkozó kívánalmakat jogosnak tartunk, mert tagadhatatlan, hogy a kamara működésének hasznára válik, ha a vezetőség összetétele időnként lényegesebb változásokon esik keresztül. Éppenséggel nem árt az, ha a tapasztaltabb régi emberek mellé uj emberek is kerülnek a kamara vezetőségébe, akik uj lelkesedést, uj munkakedvet és uj -szempontokat is hoznak magukkal. Itt kell megemlékeznünk az ifjabb ügyvédi generáció ama kívánságáról, hogy a választmányba az ő köréből is jusson be néhány reprezentáns; elvégre a mai fiatalság szakképzettségénél és komolyságánál fogva megérdemli, hogy a képviselőjét elküldje oda, ahol esetleg éppen az ő jövőjéről kell a kamarának döntenie. Dr. Frankéi Pál. A Civiljogászok Vitatársaságában dr. Schuster Rudolf, a szab. felsőbíróság ny. elnöke „Vagyoni előny betudása a magánjogi törvénykönyv tervezetében'' címen tartott érdekes, mélyen szántó előadást. A vagyoni előny betudásának eddig még rendszeresen fel nem dolgozott anyagát ismertette a kártérítés ós a szolgálati, vállalkozási, bérleti stb. ügyletek keretében. A betudás alapelve az, hogy a helyreállítási igény által a jogosult csak azt kapja meg, ami őt az előbbi helyzetbe visszaállítja, illetve vesztesége egyenértékét megkapja, de az igény nem szolgálhat alapul arra, hogy a jogosult jogtalanul gazdagodjék. Dr. Meszlény Artúr elnök köszönte meg az előadónak azt az élvezetet és okulást, amit az előadás a hallgatóságnak nyújtott. Dr. Beck Salamon szólt hozzá az előadásnak a szolgálati szerződéssel kapcsolatos részéhez. — Egyébként az előadás feletti vitát külön napon folytatják.