Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - A zárt ügyvédség kérdéséhez

gosult fél uj. keresettel is érvényesítheti. Az átértékelésre irányuló ujabb keresettel szemben az itélt dolog kifogása sikerrel csak az esetben vethető fel, ha a felperes a követelés valorizálatlan összegét fenntartás nélkül elfogadta. (Curia P. IV. 2342/1927. 1927 október 28.) Szolgálati viszony. A felmondásnak kétségtelenül bekövetkezett tényével szemben nincs jelentősége annak, hogy a felmondás csak szóbelileg eszközöltetett és hogy felperes azt forma szerint tudomásul vette-e vagy sem; mert egyrészt az 1910/1920. számú rendelet kifejezetten csak a kereskedősegédeknek, valamint az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyáról rendelkezik, az 1874 évi XXXV. és 1886. évi VII. t.-cikkel, mint külön törvényekkel szabályozott közjegyzői intézményre tehát ki nem terjeszthető és igy .i közjegyző és helyettese között a felmondás az általános magánjogi szabálynak megfelelően külön alakszerűségekhez, különösen az írásbeli alakokhoz kötve nincs, másfelől, mert a felmondás mint természeténél fogva egj oldalú jogügylet, amennyiben a címzettel közöltetett és jogszerűen foganatosíttatott, a hozzá fűződő joghatásokat rendszerint akkor is létesiti. ha a címzett ahhoz hozzá nem járul. (Curia P. II. 2841/927. 1927 nov. 11.) 925 B 003 Szolgálati viszony. A felmondás nélkül jogosan történt elbocsátásnak is csak a tényleges elbocsátást követő időre eső, úgynevezett felmondási illetmények és a végkielé<r;ti tekintetében van jogszüntető hatálya, mig a szolgálati viszony annak tényleges felbontásáig ilyen esetben is változatlanul fennáll és ennek az a kötelezettség felel meg, hogy egyrészt az alkalmazott a munkaadó kívánságára a közbeeső időben is megfelelő munkát mindenkor teljesíteni, másfelől a munkaadó az alkalmazottnak illetményeit kiszolgáltatni tartozik és pedig tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazott ezen időben a munkaadó tilalma és rendelkezése folytán munkát valósággal nem végzett; mert az alkalmazott e mellett is munkáját a munkaadó rendelkezésére tartani köteles, a munka tényleges teljesítése csak a munkaadó akaratából maradt el és a munkaadó az alkalmazottnak az ekkép mégis lekötve tartott munkaideje és munkaereje egyenértékeért felelős. Nem terjed ki természetszerűleg a munkaadónak az illetményekért való ezen felelőssége a betegségnek az első 6 hetet meghaladó további tartamára, mert egyrészt a Ker. Törv. 56. §-a a munkaképtelen beteg alkalmazottnak a fizetéshez való igényét csak 6 hétre biztosítja, másfelől, mert ezen időszakban az alkalmazott munkája már a betegség előidézte munkaképtelenség okából a munkaadó akaratától függetlenül amúgy is elmarad. (P. II. 7243/1926. Curia 1927. október 6.) 926 B003 927 B 010 A"ta,m' e8yeSÜIéS. Anyagi jogszabály értelmében az esetben, ha az alkalmi egyesülés tagjai a nyereség felosztására vonatkozólag már eleve bizonyos részesedési arányban állapodtak meg, ugyanilyen arányban osztandó fel az esetleges veszteség is. (Curia P. IV. 2759/1927. 1927 november 17.)