Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 1-2. szám - A zárt ügyvédség kérdéséhez
5 91S A 32 Hitelező kötelezettsége. A hitelező a követelésének biztosítására kapott váltót érvényesíteni s a váltó alapján a váltót a köztörvényi adóson kivül aláirt egyének ellen eljárni nem köteles. A felperest tehát abból kifolyólag, hogy az alperesektől a kereseti követelés biztosítására kapott, de sem az alperesek, sem pedig a többi váltókötelezettek által ki nem fizetett váltót a IV. r. alperes állítása szerint megfelelő vagyonnal bíró kibocsátó ellen nem érvényesítette. az alperesekkel szemben még kártérítési kötelezettség sem terheli. (Curia P. VII. 9022/1926. 1927 október 13-án. Teljesítési pénznem kölcsönnél. Alperes mint kölcsönvevő az anyagi jog szerint a kapott készpénzzel azonos minőségű és mennyiségű készpénznek visszaszolgáltatására köteles; következőleg a felperessel szemben fennálló tartozását eddig nem törleszteti alperes, az amerikai pénznemben kapott s felvett kölcsönt, ugyanazon pénznemben azonos mennyiségűt s minőségűt tartozik a felperesnek visszaadni. x Külföldi pénzértékben meghatározott pénztartozásnak — a belföldön is ugyanezen pénzértékben leendő visszafizetésre vonatkozó megállapodás hiányában — az anyagi jog szerint a külföldi pénzértékben meghatározott pénztartozás belföldi pénzértékben is teljesíthető. A külföldi pénzértékben meghatározott pénztartozásnak belföldi pénzértékben teljesítése esetén a belföldi összeg meghatározása végett a külföldi pénzérték átszámítása válik szükségessé. Az átszámításnál a fizetés idején a teljesítési helyen — ha pedig itt nincsen — a teljesítési helyhez legközelebb fekvő belföldi tőzsdeárfolyam jegyzése irányadó. (Curia P- VII. 9048/1926. 1927. október 19-én.) 917 A 350 9*8 A 351 I Javada^1ias e£ynázj vagyon elidegenítése. A javadalmas I egyházi vagyon elidegenítéséhez királyi, illetve kormányhatósági jóváhagyás is szükséges és a közjogi jellegre való tekintettel a bíróság hivatalból is köteles volt gondoskodni arról, hogy az érvényes elidegenítés eme törvényes feltétele betartassák. Az az ítéleti rendelkezése ennélfogva, hogy az alperes által kiállítandó szerződést — az elsőbiróság fellebbezéssel meg nem támadott eltérő rendelkezésével szemben — kormányhatósági jóváhagyással ellátandónak mondotta ki, jogszabályt szintén nem sért. Minthogy azonban a vételár ellenében alperes köteles a vevőknek olyan okiratot kiadni, amely tulajdonjoguk bekebelezésére feltétlenül alkalmas: a kir. Curia ugy találta, hogy alperes nem a vevő tulajdonjogának a bekebelezését felsőbb jóváhagyástól feltételezetten megengedő, hanem felsőbb jóváhagyással már ellátott okiratot köteles szolgáltatni; mihez képest a felebbezési bíróság ítéletének idevonatkozó rendelkezését felperesek felülvizsgálati kérelme folytán a jelen ítélet rendelkező részében foglaltak szerint megváltoztatta. (Curia P. V. 6063/1927. 1927 október 14-én.)