Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - A zárt ügyvédség kérdéséhez

A Civiljogászok Vitatársaságában „Anyagi jog epntra telekkönyv" cimmel dr. Blau byörgy tartott előadást 1927 december hó 15 én. Előadó gondolatmenete körülbelül következő volt: Az irott jog és a theória (Zsögöd) szerint nem létezik, ellenben az állandó judikaíura szerint létezik olyan általános jogszabály, hogy a telekkönyv csak a jóhiszemben szerzett jogokat védi. A gyakorlat messzemenő esetszerüséggel bírálja azt, hogy fenníorog-e a jóhiszem és e címen mindeméle olyan körülményt tekint relevánsnak, mely az irott jog szerint irreleváns volna. Mélyebben nézve, a gyakorlat különböző epikai követelményeket érvényesít esetszerüleg az általános és szigorú formálrenure törekvő telekkönyvi joggal szemben. Mégis felismerhetők a judikaturában bizonyos elvi kijegecezödések is. Ilyen volt főleg régebben az, hogy a telekkönyvnek konstitutív jellegétől eltekintve, ingatlanokra is a fizikai Iradiciót tekintették dolog ogilag irányadónak, mint ingókra szokásos. Ujabban pedig eltekintenek sokszor a tradíció megkivánásától is és pusztán kötelmi címeket ruháznak fel dologi védettséggel az ingatlanok tekintetében is, hasonlóan a francia magánjogban és a mi laikus köztuda'unkban élő gondolatokhoz. Ebben egy általánosabb fejlődés elemei rejlenek: a kötelmek eldologiasodása, vagy ami kb. ugyanoda vezet, — dologi jogok tényállasakénl puszta kötelmi tényálladékoknak elégségesként elfogadása. Az előadó főleg az utolsó 20 év judikaturájából hozott fel illusztrálásul gazdag anyagot é>s a fejlődés iránya tekintetében rámutatott a gyakorlat tendenciáinak összefüggésére a polg. tvkv. javadata bizottsági szövegének 1461., 1486. stb. §§-val. Mig régebben főleg a kétszeri eladás körül volt jelentősége a vázolt szempontoknak, addig ujabban legsűrűbben az üres telekkönyvi helyzet a'apján szerzett jelzálog og érvénytelenítése iránt szokott fellépni a telekkönyvön kívül tulajdont szerzett fél. 1927 december hó 1-én tartotta meg dr. Wolf Ernő Spengler jogelméletéről szóló előadását. Az előadó ismertette Spengler nek a jogfejlődésről szóló elméletét, kiemelve azt a körülményt, hogy Spengler a jogfejlődéssel csak egy mellékes tételének bizonyi'ásaképen foglalkozik. A, spengleri filozofikus elmélet rövid ismertetése után az előadó rámutatott arra, hogy Spengler jogelméletének alaptétele az, hogy az európai nemzetek a római joggal egy más, nekik merőben idegen kultúrának jogát vették át és ezt sem a maga tiszta és virágkorban levő alakjában, hanem hamisított, elöregedett és más kultúrákon átszűrt formájában. Mi a római jognak Spengler szerint a „mágikus", tehát arab, keleti formáját kaptuk meg, mert hiszen a klasszikus jogászok majdnem mind keletiek. (Ulpián Thyrusból származott phöniciai, Paulus pedig örmény volt.) Helyesen mutat rá Spengler arra, hogy a római jogból beitatott formák gátolják a jognak ugy a gazdasági rendszerhez való simulását, minf pedig annak nemzeti jellegének kifejlődését. A római élet statikus volt, a mai dynamikus, ami azt jelenti, hogy ma megszűnt a lárgvi — mondjuk ingatlaní — gondolkozás és mindinkább elő térbe nyomul a mozgótökének és vele szemben a mozgásban (dynamikus) levő jogi elgondolásnak domináló szerepe. Az 3*