Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - A zárt ügyvédség kérdéséhez

36 előadó a német jogirodalomban megjelent müveknek ismertetése után különösen kidomborította e jogi gondolkozásnak a hiteijogban és különösképen a részvényjogban való előretörését, ismertetve a Schmalenbach-féle úgynevezett jövedelmezőségi mérlegtheóriát. Az előadást igen magas nivón tartott vita követte, amelynek során fe.szólaltak itj. Szigeti László, Blau György, aki különösképen kidomborította a spengleri elméletnek praktikus voltát ós kiemelte annak bizonyos jogterületen való abszolút igazát. Igen érdekes volt Bálás P. Elemérnek nayszabásu, szinte önálló előadásnak beillő felszólalása, amelyben kifejtette azt, hogy a jog területén is ki kellene fejteni az alapvető spengleri gondolkozást, amely szerinte abban áll, hogy mig a görögök három dimenzióban gondolkoztak, addig az európai kultúra tipikusan fausti (irány) gondolkozás, amelynél a statikus momentumnál sokkal fontosabb a dynamikus momentum. Kifejtette továbbá azt, hogy a kultúráknak civilizatorikus stádiuma nem jelent valami rosszat és tespedöt, amire legjobb példa éppen a kinai kultúra. Sok érdekes, egyéb jogterületről vett példával is igyekezett az uj jogi gondolkodást megvilágítani. Rajta kivül felszólaltak még Székely Lajos, Vészi Mátyás, Leopold Elemér, Fornheim Ernő, Beck Salamon, aki különösen kiemelte azt a körülményt, hogy dacára a spengleri jogelméletben rejlő sok érdekes ötletnek, mégis a jogot, fejlődési utján egyedül a gazdasági szükségletek determinálják. A vitát Meszlény Artúr összefoglaló szavai zárták be. 1928 január 12-én dr. Ballá Ignác tartott előadást „Házasságjogi esetek" cimen. Nemzetközi viszonylatban álló házasságkötési eseteket és kö'eléki pereket ismertetett, a szovjetházasságok kérdésére is kiterjeszkedve. A Ht. 77. § b) pontja alá tartozó egy eset kapcsán azon álláspontjának adott kifejezést, hogy a mai törvényes gyakorlat egyfelől nem nyújt kellő védelmet az elválni akaró házastárs esetlegesen dolózus törekvéseivel szemben, másfelöl viszont a kétszer egyévi időhatár tulhosszu és végeredményben védelmet nem adó. Az elhagyás körülményeinek, nevezetesen a szándékosságnak és jogos oknélküliségnek kiderítését szerinte a büntetőjogi nyomozáshoz hasonló nyomozás tárgyává kellene tenni, viszont a kétszer egyévi határidőt megrövidíteni. Ezek után az ujabb judikaturáböl vett példákkal illusztrálta a „tevékeny bünbánatnak" házasságbontó ok enyésztetö szerepét, utalással a Kúriának az élet követelményeit igen helvesen méltató gyakorlatára. Az előadást köve'ö élénk vitában Wolf Ernő, Virágh Gvula, Leopold Elemér, Zoltán József, Vági József, Doroghy Kálmán és Beck Salamon vettek részt. Jogirodalom. Dr. Kovács Marcell „A Polgári Perrendtartás Magyarázata'' második kiadásának negyedik füzetében különösen a 147., 186., 187., 188., 189. és 234. §-ok nagy mértékben kibővültek. Teljesen itdolgozott részletek: a 147. §-nál a perfüggőség viszonya a többi perelőfeltételek-