Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám - A csendes társaság létjogosultsága

202 resi vállalatnak, — egy nagy budapesti malom — hivatalos órái nicsenek és ehhez hozzáteszi, ami már jogtétel jelentőségű, hogy ,,a hivatalos órákhoz nem kötött szerződéses munka elvégzésóért külön kikötés nélkül, tulóradijazás nem jár4'. Nehéz feladat volna a Kúria kijelentéseinek rideg jogászi szempontból való kritikája, minthogy nincs oly törvényes rendelkezés, amely a túlórákat szabályozná. De még igy is messzemenőnek érezzük a Kúria kijelentését, amely a munkaidő korláttalanságának álláspontján látszik állani, vagy legalább is nem tesz semmi megszoritást a munkaidő terjedelmére. A törvényhozás feladata volna, hogy e kérdésben rendezett viszonyokat teremtsen, de a judikatura teremtő ereje a törvényhozás mulasztását is ellensúlyozhatná. Meg lehetett volna állapitani a tényleges viszonyok alapján egy normál munkaidőt és akkor túlórát jelent a munkában eltöltött minden idő. amely ezt a normális munkaidőkeretet meghaladja. Itt újból megismétlődik a szociálpolitikának a gyakorlati gyöngéje, hogy a méltányosabb munkaadó hátrányosabb helyzeibe kerül. Azáltal ugyanis, hogy a vállalat nem állapit meg hivatalos órát, a Kúria szerint mentesiti magát elvileg a túlóra dijazása alól, mert hivatalos óra hijján nincs „túlóra". Egyetlen jogtétel sem kívánatos amely előnyben részesiti a méltánytalanabb eljárást és oly hátránnyal terheli a méltányos munkaadót, amelynek terhe alól a kevésbbé belátó munkaadó önkezével megszabadítja magát. Nem tartjuk helyesnek, ha munkaügyi gyakorlatunk egyszerűen arra támaszkodik, hogy a törvényhozás nem alkotta meg a szükséges jogszabályokat és hogy a biróságnak nem lehet feladata a törvényhozási munkát pótolni. A kiegyenlitö méltányosság elveinek az egyes eseteken való alkalmazása az elv következményeinek levonása még nem egyértelmű a törvényhozói munka pótlásával. Erre a kiegyenlitö méltányossági szellemre a mai időkben talán fokozottabb szükség van, mint valaha és fájdalmas érzés, ha a Kúria gyakorlatában a lex lata rideg szelleme teljes nehézséggel él. Szeretnők a munkaügyi jogterületen is a méltányosságnak azt a magas hullámverését látni, amely például a törvénytelen gyermek igényei körüli gyakorlatban, vagy közelebbi témát emlitve, a nyugdijvalorizáció terén törvény hijján is észlelhető volt. B. S. A hitelező tapasztalatlansága, i A tapasztalatlanság nem uj fogalom a magyar corpus juris szótárában. Főleg büntetőtörvényeink (Btk. 385. §, 1883 :XXV. t.-c. 1. §) operálnak vele, a jövő magánjogában is nagyfontosságú szerep vár reá az u. n. kizsákmányoló ügyletek megtámadásánál (Mjt. 977. §). A most idézett törvényhelyek az adós oldaláról, egy ujabb törvényünk — 1928 :XII. — azonban a hitelező részéről kivánja a tapasztalatlanság kellékét, amikor a családi vagy öröklési jogon alapuló pénztartozások utólagos átértékelését engedi meg. Az idézett törvény 15. §. negyedik bekezdése szerint az utólagos átértékelésnek egyik feltétele, hogy a jogosult az átértékelési követelést annak kiegyenlítésekor tapasztalatlansága miatt nem érvényesítette.