Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám - A csendes társaság létjogosultsága

198 htasa után, a tagok személyes felelősségének tekintetbevételével kedvezőbb kielégítéshez jussanak, mint amilvent a kényszeregyezségi ajánlat nekik felajánlott. Ellenkező esetben a kényszeregyezségi eljárás megindításának, illetve a létrejö t egyezség birói jóváhagyásnak helye nem lehet. Ha lehetne a szövetkezeteket oly szempontból kategorizálni, hogy a hitelezők teljes kielégítése biztosítva van-e, vagy sem, ugy az előbbiekre nézve ki lehetne zárni a kényszeregvezségi eljárás megindítását. A fentiekben azonban kifejtettem, ll0gy ily kategorizálás lehetetlen s minden ilyirányu megkülönböztető tételes intézkedés szükségképen elnagyoláshoz vezetne. Ily körülmények között nem marad más megoldás, mint a esödönkivüli kényszeregyezségi eljárás megindítását a szövetkezetek összes kategóriáira nézve elvileg megengedi. Hogy azután a létrejött kényszeregyezség jóváhagyása nem tagadandó-e meg a hitelezők érdekeinek -érelme alapján, azt nyugodtan lehene a birói mérlegelésre bizni. A birói kogniciónak oly mérvű megszorítása azonban, mint azt a kényszerfelszámolási rendelet tartalmazza, mindenkép indokolatlan. Természetes, hogy a bíróságok mérlegelésükben tekintetbe kellene, hogy vegyék a szövetkezetek sajátos helyzetét. Gondosan kellene mérlegelniük a tagok alapszabályszerü járulékainak behajtásából várható eredményeket is. Minél nagyobb a tagok felelősségének mértéke, annál kisebb lenne a valószínűsége a létrejött kényszeregyezség jóváhagyásának. Azonban a birói individualizáció szabadsága ezt a kérdést sokkal megnyugtatóbban oldaná meg, mint bármiféle cogens megoldás. Különösen sokkal helyesebb lenne ez az elrendezés a mai helyzetnél, midőn nemcsak a szövetkezetek egyes kategóriái, hanem a kényszeregyezségi eljárások egyes nemei közt is sokszor indokolatlan különbségek állanak fenn. Ehhez hasonló szellemben, a különböző kényszeregyezségi eljárások számos más, eltérő rendelkezését lehetne összhangba hozni. Dr. Berszán Miklós. A csendes társaság létjogosultsága. A csendes társaság jogintézménye e lapok hasábjain igen tekintélyes oldalról támadásban részesült* A támadás érvei azonban, — szerintünk — nem voltak meggyőzök. Az angol és francia jogrendszerekre való hivatkozás nem helytálló, mert ugy élettapasztalataink, mint a birói döntések kétségtelenül igazolják, hogy a csendes társaság létezése és elterjedése hazánkban már olyan adottság, amely előtt szemet hunyni a magyar legislativ politika súlyos tévedése volna. A kérdés tehát nem az: életrehivandó-e nálunk a csendes társa* Törvényjavaslat a csendes társaságról, dr. György Ernő, PJ. IV. ( vf. 8. sz.