Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám - A csendes társaság létjogosultsága

199 ság intézménye, hanem, hogy szükséges-e a csendes társaságnak törvényi szabályozása? Bár távolról sem vagyunk hivei a jogszabályok inflációjának, mégis jogi kultúránk szükségletének tartjuk, hogy tételes szabály terjesszen világot a csendes társaság kerül támadt homályban. Ha a törvénynek semmi más eredménye nem lesz, mint, hogy eldönti a régóta megoldatlan problémát: vájjon a kölcsön vagy a társaság jogszabályai irányadók-e a szóbanforgó alakulatra, — már előbbre vitte hiteljogunk fejlődését. Minden jogszabály, amely jogbizonytalanságot és önkényt szüntet meg, a magyar jog birtokállományának értékes alkateleme lesz. Egyébként téves az a felfogás, amely abból indul ki, hogy a-csendes társaság eltűnnék gazdasági életünkből, ha azt a törvény nem szabályozná. Nézetünk szerint ez intézmény eltörléséhez, ha nem is pönalizálás, de legalább a törvény oly tiltó intézkedése volna szükséges, mely a bírói jogsegélytől fosztja meg az efajta megállapodásokból eredő igényeket. Ámde minden benső indokoltsága hiányoznék a szigorú szabályozásnak. Gazdaságpolitikai szempontból pedig egyenesen elvetendő volna, hisz jelentékeny összegű u. n. lusta tökét riasztana el a vállalkozásokban való részvételtől, aminek azután a nagy tökehiánnyal küzdő iparunk és kereskedelmünk látná kárát. De nem helyeselnek jogpolitikai okokból sem, hisz súlyosan megsértené a szerződési szabadságnak a társasági szerződések terén is érvényesülő nagy elvét. A csendes társaság lényegének félreismerésén alapszik az a nézet is, bogy a betéti társaság és a megalkotandó k. f. társaság feleslegessé teszi a csendes társaságot azért, mert ezeknél a tagok személyes felelőssége úgyis ki van zárva (helyesebben korlátozva). A csendes társaságnak u. i. elsősorban nem a felelősség kizárása a karakterisztikonja, hanem a társuló harmadik személy titokban maradása. Ezért választották ezt a társulati formát a középkorban azok az előkelőségek (pápák, királyok), akiknek állami vagy társadalmi állása tiltotta, hogy kereskedelmi vállalatokban nyíltan szerepeljenek, tökéjüket viszont szivesen bocsátották a kereskedelem rendelkezésére. A napjainkban is uralkodó társadalmi elöitélet, de meg nagy üzletpolitikai érdekek is megkívánhatják, hogy a tökét nyújtó érdekeltség, pénzintézet stb. teljesen háttérben maradjon. E célra kitűnően alkalmas a csendes társaság, melynek lényegét találóbban adná vissza — a közelmúltban kissé kompromittált <— „titkos társaság" elnevezés. Viszont sem a betéti, sem a k. f. társaságnál a tagok nem maradhatnak titokban, mert az előbbinél neveik a cégjegyzésbe is bevezettetnek, az utóbbinál pedig a tagok neveit feltüntető (társasági szerződés be fog kerülni a céghivatalba. (Javaslat 3. §. 3. p. ós 8. §. 1. p.) További nagy előnye a csendes társasági formának, hogy az alkalmi egyesülésen kivül egyedül nyújt lehetőséget arra, hogy harmadik személy a vállalkozó több üzletága közül egyre, vagy egyesekre korlátozza érdekeltségét. A mai hatal-