Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám

Ezen a téren a N. E. ujabb revíziója rendkívül hasznos munkát hivatott végezni. Bár a N. E. csak most lépett hatályba, megalkotása óta öt esztendő már elmúlt és a inai gazdasági belyzet síkjáról néz\e az Egyezmény számos — annak idején többé-kevésbbé indokolható — nóvuma meghaladott, sőt ellenszenves anakronizmusként hat. 1923 ó<ta az európai államok pénzügyi ^ helyzete és valutája az egész vonalon stabilizálódott; a szállítási viszonyok bizonytalanságát a teljes biztonság váltotta fel, ennek következtében a vasutak bevételei emelkednek, az általuk fizetendő kártérítési összegek jelentékenyen csökkennek. Kétségtelen, hogy rövidesen módosítani kell a sérelmes rendelkezéseket, természetesen ugy, hogy a revízió ne a vasivtak jogosulatlan tenhelését eredményezze, hanem a szállító közönség és különösen a kereskedelem érdekeit, amelyek helyes felfogás szerint a vasutakéval nem ellenkeznek, hanem egészséges \iszonyok mellett párhuzamosan haladnak — kellőképpen figyelembe vegye. Az 1916. V. t.-c, midőn a kormányt felhatalmazta a csödönkivüli kényszeregyezségi eljárás rendeleti szabályozására, ezt a felhatalmazást arra is kiterjesztette, hogy a Cs. T.-nek a kényszeregyezségröl szóló része rendeleti aton módosiltassék. Ezen felhatalmazás célja nyilvánvalóan az volt, hogy a csödbeli és a csödönkivüli kényszeregyezség egymással legalá')!) bizonyos mértékig összhangba hozassanak. Ezzel a felhatalmazással a kormány csak igen szük keretek közt élt. Eltekintve a minimális quota és maximális teljesítési idő megállapításától, valamint egy-két kevósbbé jelentős rendelkezéstől, a kényszeregyezségi rendelet a Cs. T. kényszeregyezségi szabályozását érintetlenül hagyta. Ezáltal a vonatkozó joganyag szinte áttekinthetetlenné vált s a két eljárás közt nagyszámban támadtak olyan különbségek, amelyek nem a kétféle kényszeregyzség eltérő sajátságainak logikus következményei. Ilyen egyik példája ennek a szövetkezetek kényszeregyezségére vonatkozó szabályozás, A Cs. T. 199. §. utolsó bekezdése kereken kimondta, hogy a szövetkezetek csődjében kényszeregyezségnek nincs helye. Ezzel szemben a ma hatályban levő 1926. évi csödönkivüli kényszeregyezségi rendelet, teljes összhangban az előzőleg hatályban volt 1915. évi rendelettel, ezt a korlátozást a csödönkivüli kényszeregyezségek tekintetében csak azokra a szövetkezetekre Dr. Varannai István. Jogalkotás. Á szövetkezetek kényszeregyezségéről.