Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 5-6. szám - A bírói gyakorlat megszervezése
106 SZEMLE. Jogalkotás. Törvénytervezet a magánalkalmazottak szolgálati viszonyáról. Dr. Pap Dezső ny. államtitkárnál hivatottabbat e kényes és nagyfontosságú legislatórius feladat megoldására keresve sem lehetett volna találni. Évtizedes mélyreható tanulmányuk és előmunkálatok alapján, teljes szociálpolitikai és jogi felkészültséggel, minden radikalizmustól ment, de azért e fontos kereső társadalmi osztály érdekeit szerető gondossággal figyelembevevő szociális érzékkel foghatott neki a szerző nehéz munkájának. Az eredmény ennek megfelelő egészen kiváló alkotás s "ha ezt a 115. g-ra terjedő előadói tervezetet áttanulmányoztuk, azzal az érzéssel tesszük le, hogy gazdasági életünk és konszolidációs törekvéseink mérhetetlen nyeresége yolna e tervezet mielőbbi törvénnyé válása. Megerősített e meggyőződésünkben az a magas színvonalú előadás, amellyel a szerző művét a Társadalompolitikai Társaság ülésében ismertette. Az alábbi néhány szórványos kritikai megjegyzés ezért a tervezet alapelveinek teljes mértékű elfogadásán és azon az igyekezeten alapul, hogy ezt a szinte tökéletes alkotást egynéhány inkább jogtechnikai természetű homály vagy hiány kiküszöbölésével lehető közel hozzuk a teljes tökélyhez. Megjegyzéseinket a törvénytervezet „ordo legális"-án haladva tesszük meg. A törvénytervezet 14. §-a „alkalmazkodás" címszó alatt körülírja, hogy az alkalmazott mennyiben tartozik főnöke utasításait követni. Az alkalmazott adott esetben főnöke utasításaitól eltérhet, ha a fennforgó körülményekre tekintettel felteheti, hogy a munkaadó a tényállás ismeretében az eltérést helyeselné, köteles azonban, ha a halasztás veszéllyel nem jár, erről a munkaadót eleve értesíteni. Mivel azonban az alkalmazott a gyakorlatban sokszor olyan esetekben is kénytelen főnöke utasításaitól eltérni, amelyekben egyúttal a halaszthatatlan cselekvés szüksége is fennforog, mivei továbbá, a munkaadó fontos érdeke fűződhetik ahhoz, hogy az eltérésről legalább utólag, amint lehet tudomást szerezzen: ezt a §-t azzal kellene kiegészíteni, hogy — amennyiben az előzetes közlés nem volt lehetséges — az alkalmazott az utasítástól történt eltérést utólag tartozik lehető első alkalommal a munkaadó tudomására hozni. A 19. §. tartalmazza a versenytilalmi megállapodás cogens korlátozásait. Mindenképpen helyeselhető, ha a törvényhozó lehetetlenné akarja tenni azokat a versenytilalmakat, amelyek a kötelezett gazdasági exisztenciájának teljes megbénítására alkalmasak és fokozottan helyeselhető, ha bizonyos minimálisan meghatározott évi illetményen felül (6000 P,) engedi meg egyáltalán a versenytilalom kikötését, Ez utóbbi rendelkezés nyilvánvaló intenciója az, hogy olyanok versenytilalom által megköthetők ne legyenek, akik alkalmaztatásuk idején .olyan magasabb javadalmazásban nem részesültek, amely az ilyen kikötések quasi ellenértékének lenne tekinthető. Ha azonban a versenytilalmi megállapodást in idea megengedhetőnek tartjuk, néni szabad annak szabályozásával azt lehetetlenné tennünk. A tervezet ama rendelkezése t. i., hogy a munkaadó a korlátozás tartama alatt az alkalmazott teljes illetményeit tartozik tovább-