Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Fizetésképtelenségi jogunk reformja

91 mutató a probléma jövő alakulásai leié. Mert ha az alapvető kérdésekben, — valorizáció jogalapja, mértéke stb. — a szembenálló nézetek harcaikat már megvivták, e sokat zaklatott területen a nyugalom ma is csak viszonylagos és még mindig vannak fehér foltok a valorizáció térképén, amelyek okkupációra várnak. Mi sem természetesebb, mint, — már az emberi gondolkozás ökonómiája is arra késztet — hogy e még felderitetlen területek valorizációs berendezése azon minták szerint fog fejlődni, amelyeket szerző a valorizációs organizáció teljes kibontakozásában élő ügylet-tipusoknál megfigyelhetett. Törvényhozás, sőt az elmélet is, eleinte értetlenül és lehetetlenül állottak szemben a pénzromlás tényével: hosszú ideig nem tudták diagnosztizálni a kusza jelenségeket, amelyeket a közgazdasági elméletek elvont légkörében elképzeltek ugyan, de a valóság világában sohasem ismertek. Bíróságaink azonban nem várhattak a theória felkészülödésére; egy pillanatig sem engedhettek vitákat megoldatlanul, összeütközéseket rendezés nélkül és kényszerítve voltak arra, hogy a gazaasági élet e nagy katasztrófájában, egy háborús mentőállomás lelkesedésével, de kezdetleges eszközeivel, ayujtsák az első segélyt. A felszínen tapogatódzó, szinte reflexszerüen reagáló, ellentmondó ítélkezések lendületét, utóbb kezdte csak helyeirányba szorítani a mind elevenebb erővel bontakozó tudományos munkálkodás. Ha kétségtelen is az, hogy a pénzromlás elleni védekezés első hatalmas formuláit felsőbíróságaink intuitív bölcseeége teremtette meg, másfelöl a valorizáció rendszerének kiépítését, megoldásainak kifinomitását és csiszo* lását a jogirodalom kezdte és fejlesztette. A másik oldalról nézve, a valorizáció problémája volt az a centrális tengely, amely körül a háborúban teljes mozdulatlanságra ítélt tudományos munkálkodás uj erőre kapott: régi tekintélyek egy élet tudását áldozták a nagy kérdés megfejtésére és a fiatalok ebben a harcban estek át a tűzkeresztségen. Schwurtz Tibor bibliográfiai pontossággal és hűséggel dolgozza fel könyvében a magyar jogirodalom e hőskorának vestigiumait. És ha a könyvnek a gyakorlati jogász kézikönyveként legnagyobb sikere természetesen az, hogy a valorizáció labirintusában olyan fonalat ad kézbe, amellyel az utat alig lehet eltéveszteni, — mégis a jogirodalom, mérlegén egyik legszebb értéke az lesz, hogy maradandó emléket állit annak a hatalmas gondolati gazdagságról tanúskodó szellemi energiakifejtésnek, mely végső eredményben a valorizációba kapcsolódó uj magánjogi dogmatika kialakulását eredminyezte. Dr. Varannai István. Fizetésképtelenségi jogunk reformja. (Die Reform unseres Zahlungsunfáhgkeits-Rechtes von Dr. Alexander Cornel Túry. Professor a. d. kgl. ung, Franz Josephs Universitát, Szeged, 1928.) A fenti cim alatt német nyelven közölt hosszabb értekezés „a szegedi egyetem jogi irományai" közt jelent meg. A munka a válságjog válságának megoldását keresi és kritikai rendszerét adva a háború óta állandóan toldott-foldott jogállapotunknak, igyekszik a helyesnek talált kiutat olymódon megvilágítani, hogy