Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A tulajdonjog törvényes korlátozása az ausztriai ingatlanoknál

88 Üzlethelyiségekre is érvényei, alig lehel boldogulni. (V ü. a magyar lakásrendelet 8888, 927. M. E. sz. 18. §-ával.) Az u. n, llj háztulajdonost (Bécsben szerzemény 1914 augusztus t-j$ után) ez á saját szükséglel cinián való felmondási ok egyáltalán nem illeti meg. Az egyetlen felhasználható es a gyakorlatban, is süriin előforduló felmondási ok: az esetben,ha az üzlethelyiség bérlőié á bérleményt egészben bérbeadja, vagy csak egy részét adja ki és azért az általa fizetett bérnél aránytalanul nagyobb ellenszolgáltatás, követel. A novella javaslata szerint ez a jog a lakásokra is kiterjesztetik. Minden olyan kísérlettel szemben, amely a lakástörvénynek a 1 aká^felmondások korlátozása kérdésében való megkerülésére történt, akár színlel! szerződések, akár bíróilag végrehajtható egyességek kötéséve] a joggyakorlat erélyesen állást foglal. A Bécs városának fizetendő értéknövekedési adóról szóló törvény gyakorlati kihatásaiban a tulajdonjognak egy nem Icévésbbé jelentős korlátozását mulatja. Ingatlanok, vagy ingatlanrészek átruházásánál Bécs városának területén egy értéknövekedési adó rovandó le, Ez a rendelkezés a joggyakorlat részéről oda magyaráztatik, hogy az osztrák valuta elértéktelenedése nem vétetik itt figyelembe, innak a kérdésnek a megitéléséhez, vájjon értékemelkedés fennáll-e vagy sem, a vételi és eladási ár koronákban, illetve schillingékben szembéÁllittatik, illetőleg, ha a szerződésben idegen valuta van felvéve, az koronára átszámít! atik E két tétel különbsége az érieknövekedés. Számtalan esetl:en az értéknövekedés megadóztatása helyett egy értékcsökkenés megadóztatását, helyesebben egy átruházási ügylet ujabb városi megilletékezését látjuk. Az értéknövekedési adó kiszámításánál a beszerzési érték csupán 7'%-kal emeltetik a vétellel kapcsolatos költségek és illetékek fejében,, jóllehet ezzel a hányaddal a Valorizációtól teljesen el is tekintve, — a kiadáMik mégkŐzelitÖleg sem fedezhetők. Kimutatható befektetések, melyeket az eladó az ingatlan értékének tartós emelése céljából basznál fel (építési költség), a vételárhoz hozzácsatolhatnák. Végül még egy jelentős rendelkezés; a kivető hatóságnak módjában áll. — ha a szerződésekben feltünteteti árak az értékeknek nem felelnek meg — egy egész sajátos eljárás utján megállapítani azokat az értékeket, amelyek azután a kivetési ilapot képezik. Az adókötelezettség mint olyan, a bekebelezésre alkalmas szerződé* létrejöttével keletkezik. Az értéknövekedési adó alól való kibúvás lehetőségeit kizárandó személyváltozások, melyek beállanak oly közkereseti társaságok, korlátlan felelősségű társaságok, betéti társaságok és betéti részvénytársaságoknál, melyeknek birtokában ingatlanok vannak, azonosnak tekintendők ezen ingatlanok eszményi részének átruházásával. LTgyanéz áll a tár-aság részesedési arányában történő változás ( setében is, úgyhogy mindezen esetekben az értéknöveke dé'si adó elöiratik éppúgy, mintha adásvétel jött volna létre. A részvényátruházásás az egyetlen ügylet e csoportban,