Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A tulajdonjog törvényes korlátozása az ausztriai ingatlanoknál

Sít mely nem állapítja meg az adókötelezettség megnyíltál egyszerűen azért, mert a törvény megfelelő helyén rész\én\tár-agágokról nem esik említés. Eltekintve néhány mentességtől, a melyek «-jelen esetben érdektelenek, nem esnek értéknövekedé.-i adó alá elhalálozás folytán való átszállások, vagy élők kö/.ii ingyenes jogügyletek, valamint szülőkről gyermekekre és házastársak és jegyesek közötti illetékköteles átruházások. Ily mentesített átruházások áz értéknövekedési adó kiszabásánál sem jönnek lekintetbe, úgyhogy egy későbbi eladásnál beszerzési értékül a jogelőd állal annakidején fizetett vételár vétetik alapul. Alapelv az, hogy az adó az eladót illeti. Ha szerződésszerűen ezt átvenné a vevő, akkor az értéknövekedési adó az eladási árhoz csatolandó hozzá, úgyhogy ebben az esetben az adóalapot a vételár és az érteknövekedési adóval megnövelt el'.adási ár különbözete adja. Habár az értéknövekedési adó ebben az esetben az eladót terheli, a törvény szerint a vevő részé* röl is fennáll az értéknövekedési adófizetési kötelezettség, ha ez nem hajtható be az eladón. Ezen rendelkezésre való tekintettel, ingatlanok vételénél szükséges lesz kellő tekintettel lenni az értéknövekedési adónak az eiadó részéről való biztosítására. Megemlítendő, hogy árverésen történt vételnél ez a kötelezettség a vevőt nem terheli, amely rendelkezésiek a gyakorlatban igen nagy jelentősége van. Az adó mértéke általAban a megállapított értéknövekedésnek lüf/r -a. Ezen adó azonban kétszeresére növekedik, ha a számba jövő vétel 1020. évben., megháromszorozódik, ha 1021. évben, négy és félszeresére emelkedik, ha az 1022. évben, meghatszorozódik, ha 1022 deeember 31-e után jött létre. Eszerint egész 60%-ig terjedt") értéknövekedési adót látunk, úgyhogy az 1022. évben, vagy később szerzett ingatlanok, amennyiben értékemelkedés áll fenn, a lő' (-os, illetőleg 60%-os értéknövekedési adó miatl valója* ban nem is kerülhetnek eladásra annál is kevésbbé; mivel minden egyes átruházásnál az állami átruházási illeték 8Sl . így tehát, — bár az értéknövekedési adó mint olyan, nem jelenti a tulajdonjognak jogi korlátozását, gyakorlati kihatásában egyenlő értékű egy súlyos korlátozással, mert. mint kifejtettük, az ingatlanok egy hiányos csoportja ezen adó miatt •csak a legritkább esetekben értékesíthetők. Igen érdekesek és sajátosak azok a rendelkezések, amelyek Bécs városának a vételi szerződésbe való belépési jogára vonatkoznak. Bécs városának ugyanis joga van a vevő helyébe a vételi szerződésbe belépni akkor, ha az a gyanú merüf fel, hogy a szerződési okiratban a vételár helytele 'ül, vagy hiányosan van feltüntetve! Ennélfogva Béca városának belépési jogára való tekintettel, a vételi szerződés nem kerülhet minden további nélkül bekebelezésre. Szükség van vagy Bécs városának igénylemondására, vagy egy 30 napos határidő elteltére, amelyen belül Bérs városának a belépési joga gyakorlandó. Bée>? városa eddig csak egy vagy két esetben vette igénybe ezen belépési jogát, minthogy módjában van a szerződésbe beállított eladási árnak az adókivetés céljából a forgalmi értékre való emelésével kellőképen védekez.ii az adóeltitkolás