Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A háború hatása az ellenséges államok hozzátartozóinak egymásközti jogviszonyaira 2. [r.]

letett elvek továbbfejlesztése felöl tárgyaljon. Ennek az albizottságnak 1907 július 3-i ülésében indítványozta Németország nevében von Gündell tábornok, hogy a 2o. cikkhez egy h) pont illesztessék, amely megtiltsa „de déclarer éteinles, suspendues ou non recevables les réeiamations privées de ressortissants de la partié adverse". mely formulát azután a Gomité général de rédaction a következőkép módosított: „de déclarer éteintes, suspendues ou non recevables en justice, les droits et actions de nationaux de la Partié adverse". A jegyzőkönyv szerint „Göppert ur, Németország helyettes kiküldöttje kifejti, hogy ez a javasdat (a von Gündell-iéle indítvány) arra irányul, hogy az ellenséges tulajdon sérthetetlenségének elve ne szorittassék a testi dolgokra és hogy fel akarja ölelni a kötelmek egész területét is avégből, hogy megakadályoztassanak mindazok a törvényhozási rendszabályok, amelyek háború idején az ellenséges állam alattvalója számára lehetetlenné tennék, hogy valamely szerződés teljesítéséi követelhesse az ellenfél bíróságai előtt."3 Egyenesen érthetetlen, hogyan állíthatta az angol Foreign Office ezzel a világos és az indítványozók intencióját ennyire félreismerhetetlen módon kifejezésre juttató Qyilatkozattal szembén, hogy a jegyzőkönyvből nem -tűnik ki elegendő biztossággal, vájjon több szándékoltatott-e, mini az, hogy a szárazföldi hadérők parancsnokainak megfelelő utasítási adjanak.") A fent érintett módszertani hiba azonban eltűnik, vagy legalább lényegesen enyhül, ha az egyezmény t. cikkéi az aljkan emiitett szabályzat'.ól logikailag különválasztjuk és a kettői egymás mellett futó független törvényként kezeljük. E módszer mellett a Szabályzat vezető gondolata az, hogy a szárazföldi háború törvényeinek és szokásainak önálló kódexe akar lenni, amelyet az egyezményre való utalás nélkül kell értelmezni. Ez értelmezés mellett a 11. fejezet az ellenségeskedésre vonatkozó általános elvekei tartalmazza és a 23. cikk nem az ott felsorolt magatartásokat akarja szabályozni, hanem azt a jogállapotot megteremteni, amely fennáll, ha a tilalmazotl cselekmények elesnek. Vezető gondolata nem a jogsértő cselekmény és a sértő jogállása, hanem a -érleli jogi helyzete és abbanhagy ásr a irányuló igénye. A cél az, hogy bizonyos ellenséges cselekmények abbanhagyására irányuló igény szabályoztassék és ez uton az ellenségeskedések áital nem érinthető és azok dacára fennmaradó békeállapot Írassék körül. Ebben az összefüggésben az ellenséges hozzátartozó perképessége is beleillik abba a részleges békerendszerbe, amelyet az ellenségeskedések Eredetiben: „M. Göppert, délégue-adjoint d'Allemegne explique que cetté prooosition (a GUndell-féle inditvány) tend h ne pas restreindre aux biens corporels l'inviolabilité de la propriété ennemie et qu'elle vise tout le domaine des obligations en vue de probiber toutes les mesures législatives, qui, en temps de guerre, niettraient le sujet d'ün Btat enneun dans limpossibilitc de poursuivre rexécution d'un contrat devant les tribunaux de la partié adverse/' -) Dr. Kar] Strupp: Das Internationale Landkriegsrecht. Frankfurt a M. 191 í. 64 s. k. íh