Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A háború hatása az ellenséges államok hozzátartozóinak egymásközti jogviszonyaira 2. [r.]

68 továbbfolytatása dacára a Szabályzat ti. rész I. fejezete meg óhajtott teremteni. Ez lehet a végső magyarázata annak, hogy az egyezmény 1. cikke nem szorühatja meg a Szabályzat körét, hanem csak annyiban nyerhet alkalmazást, amennyiben az utóbbi egyáltalán oly rendelkezéseket tartalmaz, amelyek mint a haderőkhöz intézett utasítások figyelembe jöhetnek.1) Tény az, hogy az angol világnézlel évszázadok óta Rousseau elméletével és a hágai egyezmények fent idézett rendelkezéseivel diametrális ellentétben áll és az emliíetl primitív gondolkodásmóddal azonosítja magát. Régi és különösen már a napóleoni háborúk során is kifejezetten hangoztatott") angol felfogás szerint a háborút nemcsak az ellenfél hadereje, hanem annak egész népessége ellen viszik. A háború az ellenséges lakosság magángazdasága ellen is folyik. Az ellensége* állam alatt valója Anglia ellensége, alien enemy; a vele való magánjogi érintkezés ezért minden alakjában a brit birodalom elleni bűntett. Tulajdona ellenséges tulajdon, amely ezért az angol államhalalom részéről való lefoglalás tárgya. Az ellenséges alattvaló meg van fosztva a jogvédelemtől: lejárt tartozásokat vele szemben nem szabad teljesíteni, fennálló, a háború elölt kötőit szerződések érvénytelenné válnak, vagy legalább teljesítésüket kell felfüggeszteni, megszerzett ipari jogokat tőle el kell venni, gazdasági vállalatait kényszerkezelésbe kell venni és kényszerfelszámolás alá kell vonni. Az angol felfogás szerint mind e jogkövetkezmények tekintetéhen nem is az állampolgárság az egyedül irányadó, hanem elegendő már az ellenséges államban való lakás, tartózkodás, vagy üzleti telep is.') Sir Wülliam Scott4) szerint ibból, hogy < sak a király üzenhet hadat és köthet békét, következik, hogy részlegesen is csak ö helyezheti a háborút hatályon kívül azzal, hogy a háború részleges megszüntetésével engedélyezi a kereskedelmi érintkezést. „In my opinion no prineiple ought to be beid more sacred than that tlíis intercourse. cannol subsisl on any other footing than that of the direet permission of the State", — mondja a kiváló tekintély, s ugyanilyen nyomatékkal képviseli azt az elvet is, hogy aktiv perképesség az alien enemy-t nem illeti meg/') A House of Lords egy 1902-ben kelt határozata a Napóleon korabeli idevonatkozó ítéletekben is kifejtett ezeket az elveket fennálló jogként jelöli meg, s a hírhedtté vált Panariello-esetben 1915 március 22-én a bíróság odáig ment, hogy tilos és a hajó elkobzásával büntetendő cselekménynek jelenlétté ki azt, mikor szövetséges ',) Di-. Ludwig Bendix: Vöjkerrechtsverletzungen Grossbiitanniens, Breslau, 1919. Ergánzungaheft 3. zu Bd. XI. der Zschr. für Völkerrecht, berausg. v. Köblei- und Fleischmann. "•) Kohlrr id. m. 181. V. ) \ithur l'aur: War and alien enemies II. Kiad London, 1915, 3. 1. 4) Kftect of war on contracts. Association de droit intern., XXVIII. conf. (1914.) •) Idézi Page id. rn. 72. s. k. 11.