Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. Irta: dr.Térfy Gyula [könyvismertetés]

96 kedvezmény kiterjesztve nincs, t. i. az 1919 március 21-ike után telj esitett katonáskodásból, ami a kérdéses rendelet rokon természetű 14. §-ának szövegéből is kitűnik. (Curia P. II. 7189/1926. 1927 szept. 13.) A 357 Ügyvédi díj ingatiani-részben kikötve. Az Ü. R. 57. §-ának helytelen értelmezése miatt emelt panasz alaptalan; mert a dijlevél szerint kikötött ingatlan-részben álló jutalomdíj nem egyéb, mint az érték bizonyos százalékának megfelelő jutalomdíj megállapítás, ami nem egyértelmű a per tárgyának megváltásával. (Curia P. VI. 4834/1926. 1927 szeptember 7-én.j A 357 Ingatlanvétel házastárs részére. Ha a férj nejének oly módon vesz ingatlant, hogy a tulajdonjogot az eladótól közvetlenül az adásvételi szerződésben vevőként feltüntetett feleség javára kebelezteti be, ugy az ügylet érvényességéhez közjegyzői okirat nem szükséges. (Curia P. III. 8160/1926. 1927 szeptember 21-én.) B) Hiteljog. g QJ Kereskedelmi társaságok. Nincs kizárva, hogy keres__ kedelmi társaság az általa folytatott kereskedelmi üzletet szeizödés utján másra ruházza át anélkül, hogy a jövőben esetleg más üzletekkel foglalkoztatható saját cégének törlése iránt intézkednék. (P. IV\ 1038/1927. Curia 1927 szept, 27.) Vétel: késedelmes eladó ellenében kártérítés. Jogszabály hogy a vevő abban az esetben, ha a nem továbbeladás végett, hanem saját szükségletére vett árut az eladó nem szállítja, csak ugy érvényesítheti kárigényét, ha igazolja, hogy az eladó által nem szállított áru helyett magasabb áron más árut vett; viszont ha továbbeladás végett vette, akkor a K. T. 3o6. §. 2. pontja értelmében fedezeti vétel és tényleges kárának bizonyítása nélkül is követelheti a szakaszban meghatározott árkülönbözetet, ha a vétel tárgya piaci árral biró áru és ez áll nemcsak közvetlen, hanem közvetett továbbeladás esetére is, — vagyis arra az esetre is, ha a vevő az árut az üzletében vagy gazdaságában más, de továbbeladásra szánt áru vagy termény előállítására használja. (P VII. 1772/1927. Curia 1927 szept. 28.) Részvénytársaság. Megtámadási jog. A K. T. 174. §-ában foglaltak alapján a kir. Curia osztja a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, hogy a közgyűlési határozatnak a törvény ezen rendelkezésére alapított megtámadására irányuló kereset a részvénytársaság ellen indítandó. Ehhez képest a keresetnek az igazgatósági tagokkal szemben történt elutasítása az irányadó jogszabálynak megfelel. A P. IV 3134/1927., Curia 1927 szept. 7.) B 03 B 013