Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. Irta: dr.Térfy Gyula [könyvismertetés]

95 A 351 Elidegenítési tilalom és adásvétel. Az elidegenítési és terhelósi tilalomfeljegyzéssel terhelt ingatlan is szolgálhat adásvétel tárgyául oly feltétel alatt, hogy az eladó fél a tilalomfeljegyzés kitörlése iránt, a vevőféllel szemben, szavatosságot vállal. Minthogy pedig alperes eladó a peres ingatlant tehermentesen, szavatosság terhe mellett adta el; ugyanezért alperes az 'elidegenítési és terhelési tilalomfeljegyzés kitörlése iránt is szavatosságot vállaltnak lévén tekintendő, az ingatlant a szerződéskötés idején nyilvánkönyvileg fennállott elidegenítési tilalomfeljegyzés dacára is eladhatta. (Curia P. V. 5491/1926. 1927 szept. 15-én.) A 352 Ajándék visszavonása házastársak közt. A H. T. 89. §-a a házasfelek vagyoni viszonyait a házasság felbontása esetére szabályozza, amennyiben a házasság felbontásában hibátlan félnek azon az alapon, hogy ellenfele vétkes, jogot ad az általa, a házastársának a házasság fennállása alatt vagy a kötendő házasság okából azt megelőzőleg adott ajándék visszakövetelésére. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, liogy a házastárs a saját külön vagyonából a másik házastársnak ajándékul adott ingatlanokat, a magánjog elvei szerint, vastag hálátlanság miatt, a házasság fennállása alatt visszakövetelhesse. A házasság fennállása magában véve ennek akadályául nem szolgálhat, mert nem lehet kényszeríteni egyik házasfelet sem arra, hogy házasságának felbontását szorgalmazza csak azért, hogy a vele szemben durva hálátlansággal viselkedő házastársától, a neki ajándékba adott dolgot visszaszerezhesse. (Curiá P. III. 7539/192(5. 1927 szeptember 7-én.) A 352 Ajándék visszavonása örökösök által. Valamely ajándékozási ügyletet az ajándékozó fél örökösei durva hálátlanság címén csak akkor támadhatják meg, ha ily címen már az ajándékozó is lépéseket tett az ajándék visszavonása iránt, avagy ha ily lépések megtételében mind haláláig tartóan akadályozva volt. (Curia P. I. 7391/1926. 1927 szeptember 1-én.) . Alkalmazott szolgálati idejébe beszámítandó háborúban " ****** eltöltött idő. Az 1910/1920. M. E. számú rendelet 3. és 9. §-ai értelmében az alkalmazottnak járó végkielégítés szempontjából irányadó szolgálati időbe azt az időt is be kell számítani, amelyet az alkalmazott 1914'július 25. és 1919 március 21-ike között katonai szolgálatban töltött és amivel egy tekintet alá esik az az idő is, amely alatt az alkalmazott az ellenség által személyes szabadságában (mint hadifogoly, tusz, internált) korlátozva volt. Ennek a szabálynak helyes értelme viszont nem azt jelenti, hogy a hadifogságban töltött idő is csak az 1914 július 25. és 1919 március 21-iki időhatárok közé eső terjedelemben volna figyelembe veendő, hanem azt, hogy a hadifogság egész tartamában az alkalmazott javára esik, amennyiben az a jelzett időhatárok közötti katonai szolgálattal kapcsolatos ós a hadifogság csak annyiban marad számításon kivül, amennyiben olyan katonáskodásból ered, amelyre a