Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. Irta: dr.Térfy Gyula [könyvismertetés]

95 A 351 Elidegenítési tilalom és adásvétel. Az elidegenítési és ter­helósi tilalomfeljegyzéssel terhelt ingatlan is szolgálhat adásvétel tárgyául oly feltétel alatt, hogy az eladó fél a tilalomfeljegyzés kitörlése iránt, a vevőféllel szemben, szavatosságot vállal. Minthogy pedig alperes eladó a peres ingatlant tehermentesen, szavatosság terhe mellett adta el; ugyanezért alperes az 'elidegenítési és terhelési tilalomfeljegyzés kitörlése iránt is szavatosságot vállaltnak lévén tekintendő, az ingatlant a szerződéskötés idején nyilvánkönyvileg fennállott elidegenítési tilalom­feljegyzés dacára is eladhatta. (Curia P. V. 5491/1926. 1927 szept. 15-én.) A 352 Ajándék visszavonása házastársak közt. A H. T. 89. §-a a házasfelek vagyoni viszonyait a házasság felbontása esetére szabályozza, amennyiben a házasság felbontásában hibátlan félnek azon az alapon, hogy ellenfele vétkes, jogot ad az általa, a házastársá­nak a házasság fennállása alatt vagy a kötendő házasság okából azt megelőzőleg adott ajándék visszakövetelésére. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, liogy a házastárs a saját külön vagyonából a másik házas­társnak ajándékul adott ingatlanokat, a magánjog elvei szerint, vastag hálátlanság miatt, a házasság fennállása alatt visszakövetelhesse. A házas­ság fennállása magában véve ennek akadályául nem szolgálhat, mert nem lehet kényszeríteni egyik házasfelet sem arra, hogy házasságának fel­bontását szorgalmazza csak azért, hogy a vele szemben durva hálátlan­sággal viselkedő házastársától, a neki ajándékba adott dolgot vissza­szerezhesse. (Curiá P. III. 7539/192(5. 1927 szeptember 7-én.) A 352 Ajándék visszavonása örökösök által. Valamely aján­dékozási ügyletet az ajándékozó fél örökösei durva há­látlanság címén csak akkor támadhatják meg, ha ily címen már az aján­dékozó is lépéseket tett az ajándék visszavonása iránt, avagy ha ily lépések megtételében mind haláláig tartóan akadályozva volt. (Curia P. I. 7391/1926. 1927 szeptember 1-én.) . Alkalmazott szolgálati idejébe beszámítandó háborúban " ****** eltöltött idő. Az 1910/1920. M. E. számú rendelet 3. és 9. §-ai értelmében az alkalmazottnak járó végkielégítés szempontjából irányadó szolgálati időbe azt az időt is be kell számítani, amelyet az alkalmazott 1914'július 25. és 1919 március 21-ike között katonai szol­gálatban töltött és amivel egy tekintet alá esik az az idő is, amely alatt az alkalmazott az ellenség által személyes szabadságában (mint hadi­fogoly, tusz, internált) korlátozva volt. Ennek a szabálynak helyes értelme viszont nem azt jelenti, hogy a hadifogságban töltött idő is csak az 1914 július 25. és 1919 március 21-iki időhatárok közé eső terjedelemben volna figyelembe veendő, hanem azt, hogy a hadifogság egész tartamában az alkalmazott javára esik, amennyiben az a jelzett időhatárok közötti katonai szolgálattal kapcsolatos ós a hadifogság csak annyiban marad számításon kivül, amennyiben olyan katonáskodásból ered, amelyre a

Next

/
Oldalképek
Tartalom