Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. Irta: dr.Térfy Gyula [könyvismertetés]

í>4 ben kikötött kamatokra azonban az előbbi törvények intézkedései maradtak mérvadók. Minthogy pedig az 1877. évi VIII. t.-c. 4. §-a szerint a biró nyolc százaléknál magasabb kamatot nem állapithat meg, ennélfogva a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett akkor, amikor a töke után 1924. évi október hó 19. napjától — a kereset beadásáig járó időre 8%-nál magasabb kamatot itélt meg. (Curia P. V. 5716/1926. 1927 szeptember 1-én.) Uzsora. Alperes az egy vagon búzára vonatkozó kölcsönt készpénzre átszámítva kapta kézhez. A tényállásból — az 1883. évi XXV. t.-c. 12. §-a értelmében eljárni hivatott fellebbezési bíróság az e helyütt is helyeseknek elfogadott indokokbólokszerű jogi következtetéssel jutott egyrészt annak a megállapítására',, hogy alperes csak szorult helyzetében kötötte meg íelperessel 40% kamat kikötése mellett a kölcsönügyletet és hogy ugyanezen ok késztette alperest a B) és C) alattiak szerinti hitelmeghosszabbitásóknak és 52% kamat mellett leendő eszközlésére, másrészt pedig annak a megállapítására is, hogy a felperes által teljesített szolgáltatás és az alperes terhére kikötött ellenszolgáltatások közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik, s így már ennélfogva az a kölcsönügylet, amelynek fedezetére alperes a kereseti váltót adta, az 1883. évi XXV. t.-c.-ben meghatározott uzsoravétség tényálladéki isméi veit kimeríti. (Curia P. VII. 2155/1927. 1927 szeptember 7-én.) Elévülés éi elbirtokoláS. A jogmegszüntető elévülés folytán a kereseti igény elenyészik, tekintet nélkül arra, hogy másrészről áll-e vele szemben jogszerző elévülés (elbirtoklás). (Curia P. I. 1874/1926. 1927 szeptember 12-én.) Nem telekkönyvi tulajdonos elidegenítése. A nem telekkönyvi tulajdonos sincs elzárva' ugyanis attól, hogy olyan ingatlant idegenithessen el, amely az elidegenítéskor nem képezi a telekkönyvi tulajdonát: ilyen esetben az elidegenítő félnek a szerződés kötelezettsége csupán az, hogy a szerződés teljesitésekép a másik félnek (a vevőnek) olyan okiratot szolgáltasson, amelynek alapján a tulajdonjog bekebelezését kérheti. (Curia P. V. 4829/1926. 1927 szeptember 2.) Okirati kellékek ingatlan adásvételénél. 4420/1918. M. E. számú rendelet alkalmazásában kifejlődött birói gyakorlat követi azt az általános magánjogi szabályt, hogy amennyiben a jogügylet érvényességéhez annak okiratba foglalása szükséges, akkor ugy az elidegenítési, vagyis átruházási, mint az elfogadási nyilatkozatot irásba kell foglalni; a jogügylet pedig okiratba foglaltnak csak akkor tekinthető, ha a megfelelő és kölcsönös jognyilatkozatot magában foglaló okiratot a szerződő felek, tehát ugy az átadó, mint az átvevő fél, aláirják, vagyis az okirat érvényességéhez szükséges, hogy azt mind a két szerződő fél aláírja. (Curia P. V. 5527/1926. 1927 szeptember 14-én.) A 311 A 342 A 351 A 351