Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. Irta: dr.Térfy Gyula [könyvismertetés]

93 természetes személy, ki a most emiitett egyezmény életbelépésének időpontjában a trianoni békeszerződés értelmében ipso iure magyar állampolgár, akinek lakóhelye 1918. évi október bó 31. napján Magyarországnak az előbb megjelölt békeszerződés rendelkezései szerint megállapitott területen volt, a felperes pedig — mint hitelező —- oly természetes személy, ki a most hivatkozott egyezmény életbelépésének időpontjában a trianoni békeszerződés értelmében ipso iure román állampolgárrá lett, és akinek 1918. évi október hó 31. napján lakóhelye Magyarországból Romániához csatolt területen volt és minthogy az egyezmény szerint az 1918 október 31-ig keletkezett ily tartozásnál két régi koronáért egy leu fizetendő, a bíróság helyesen itélte meg a követelést leu-ékben. (Curia P. IV. 366/1927. 1927 augusztus 31-én.) A 310 Forgalmi adó viselése ügyleteknél. Az 1921. évi XXXIX. t.-c. 34. §-a értelmében a forgalmi adó a vállalkozót terheli, aki azt a végrehajtási utasítás 46. §-a értelmében a megbízójára az ügylet létrejöttekor átháríthatja. A csatolt levelekben a forgalmi adóról szó nincsen, ezért arra, hogy a forgalmi adó iránt megállapodás vagy kikötés létesült volna, vagy ennek követeléséhez való jogát vállalkozó fenntartotta volna — bizonyítékot nem szolgáltatnak; következőleg arra, hogy felperes a forgalmi adót utólag alperesre háríthatná, sem a felhívott törvényben, sem rendeletben alapot nem talál. (Curia P. VII. 3609/1926. 1927 szeptember 20-án.) A 311 Teljesítési pénznem. Az 1925 : XXXV, t.-cikk 22. §-ában _ foglalt jogszabály szerint az 1927. évi január hó elsejétől fogva minden közokiratban, ideértve a birói határozatot is, a pénzösszeget pengőértékben kell ugyan meghatározni, A zonban az idézett törvényhely szerint ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást oly értékre szóló pénzösszegeknél, amelyek törvényes aránya a pengőértékliez nincs megállapítva. A felhívott törvényhely nem érinti az ügyletkötö feleknek a Kt. 326. §-ából is kiderülő azt a jogát, hogy a szerződésileg megállapitott pénztartozást idegen állam pénzértékében vagy számolási értékben, tehát jugoszláv koronákban is megszabhassák. Amidőn a fellebbezési bíróság a felek között létesült A—C) alatti szerződéseknek megfelelően, a marasztalási összeget is jugoszláv koronákban fejezte ki, ezzel a döntésével parancsoló, jellegű jogszabályt meg nem sértett. Minthogy pedig köztudomású, hogy a jugoszláv korona átszámítása az SHS. királyságban most érvényes dinárokra a 4 : 1 arányban történik, nem alapos az a panasz sem, hogy a jugoszláv koronákban megállapitott marasztalás végre nem hajtható. (Curia P. IV. 2074/1927. 1927 szeptember 22-én.) Szerződéses és késedelmi kamat mértéke. Az 1923. évi XXXIX. t.-c. csakis a késedelmi kamatokat illetően változtatta meg a kamatokra vonatkozó addigi törvényeket, a szerződésA 311