Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Döntések a kezesség köréből

'284 bízás idö elölli megvonása, amihez a megbízónak bármikor kétségtelen joga van, minő anyagi következésekkel jár. A felmondási igény megtagadása nem jelenti a megbízásra érvényes jogtételeken alapuló, a két év előtti viszavonás esetére szóló kártérítési igény megtagadását. Aj Kúria döntése a tényleges gazdasági helyzetnek is meglelek de a jogszabályok helyes alkalmazásának is. A kentaurprobléma megoldása nyert. B. S. Döntések a kezesség köréből. I. Az alapügyletre, amelyhez a kezesség csatlakozott, a tőzsde áruüzleti szokásai irányadók. A kezes a szokások 70. és 85. szakaszára való hivatkozással védelemként előterjesztette, hogy a kereset ellene kilencven nap alati lett volna benyújtandó. Panaszolta tovább a kezes, hogy ö csak az adós teljesítéséért tartozik felelősséggel, de a teljesítés helyeit követelt kártérítésre kezessége ki nem terjed. A Knria P. IV. 619— 1927. sz. határozata a kezes felülvizsgálati panaszát és pedig a kilencven napos perindítási határidőre vonatkozóan abból az indokból, hogy .,az eladó kezese elleni követelésre ez a szabály ki nem terjed". — a kártérítési kifogással kapcsolatban pedig azért, mert „a kezesség terjedelme ugyanis a főkötelezettség mindenkori terjedelme szerinj igazodik abban az esetben is, ha a főkötelezettség a föadós késedelme következtében módosul". Mindkél irányban helyes a döntés. Az eset azonban érdekes példáját nyújtja az ellentétes szempontok érvényrejutásának. A második indok lényegileg a kezesség járulékos jellegének egyszerű következése. Amig tehát a döntés ezen része a közismert tankönyvi tétellel bőségesen motiválható, a perindítási határidőre vonatkozó döntés a járulékosság elveivel szakit és a kezes kötelességéi kivonja azon szabály alól, amely kétségtelenül érvényes a föadósra. A kezesi kötelezettségnek ez a jogszabályi önállósulása ritkább jelenség, és íme a döntés, amelyben ez az önállósulás benne rejlik, tudatosan nem is mutat ki, a kezesi kötelezettség járulékosságának ereje megtörik. Bizonyos vonatkozásokban a kezes kötelezettsége külön szabályok alatt áll és a föadósra fennálló jogszabályok a kezesre ki nem hatnák. Ilyen esel pl. a csődtörvény 14. §-a, amelynek értelmében a osödnyitássaj azon tartozások is lejárnak, amelyek csödnyitás hiányában csak későbbi időpontban járnának le. A kezeshez való viszony szempontjából a tartozás nem válik esedékessé, noha a föadósra a csödnyitás folytán az esedékesség beáll. Ugyanezen állásponton van e kérdésben Staudinger kommentárja, (Recht der Schuldverhaltnisse II. rész, 1494, lap.) II. Hogy a kezesi kötelezettség bizonyos esetekben a kezesre önállóan vizsgálandó, arra egv másik példát mutat a Kúria ugyanezen tanácsának 1452/1927. sz. döntése, amely az önálló elbírálás szükségét sajnos nem jsmerle fel. Az adott esetben a nem kereskedő kezes kezességet vállalt egy kereskedelmi társaság kötelezettségeért, amely kötelezettség esel én nyolc százaléknál magasabb kamat volt kikötve. A Kúria a magasabb kamatot a kezes ellen is megítélte, mert I. rendű alperessel szemben a kölcsönös kereskedelmi ügyletből /