Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Döntések a kezesség köréből

285 eredő kamat korlátozás alá nem esik és .,a kamatok tekintetében fennálló kezesi kö.elezettség pedig az I. rendű alperesnek mint föadósnak kötelezettsége szerint igazodik". A határozat szem elöl téveszti a kamatkorlátozó szabály egyenes jellegéi. A kezes jogképességének hiánya nyilván érvényességi akadálya a kezesi kö.elezettség keletkezésének. Ugyanígy a kezes személyében ítélendő meg az, hogy vállalhat-e érvényesen bizonyos kötelezettséget. Amely kötelezettséget valaki mint egyenes adós a törvény rendeléséből érvényesen nem vállalhat, nyilván nem vállalhatja érvényesen kezesi minőségben sem. Különben mi sem volna könnyebb, mint ezzel csúfolni meg a kamatkorlátozó egyenes (tehát szerződéssel sem mellőzhető) szabályt, hogy a leendő adós egy strohman egyenes adós mellett a kezes álruhájába bújik. A törvények rosszhiszemű kijátszásának nyitna ajtói ez a határozat. Inkább vegyük észre, hogy a kezesség járulékos természete sem olyan, amelyről minden kritika nélkül le kell vonni a következéseket. III. Idegen témaköri ül meg a harmadik határozat. I. r. alperes a férj; II. r. alperes a feleség, a hitelezőnek férje tartozásának biz.osifására elfogadói aláírásával ellátott váltót adott. E tényállás mellet! a felperes a váltótól függetlenül perelte a házasfeleket. A Kúria 11. r. alperesi is mim .,kezesi" marasztalta (B. IV. 7G7—1927. sz.), meri bár „a váltói után vállalt kötelezettségből általában csak váltói köielezettség származik ugyan, — az azonban nem zárja ki, hogy abban az esetben, ha az alapul fekvő, magánjogi ügyletből kötelezettség áll fenn, a hitelező váltói uton vagy köztörvényi uton érvényesítse követelését". Majd alább folytatja: Kétségtelen, hogy (II. r. alperes) az alapul fekvő ügylet ismeretében állította ki a váltó-nyilatkozatot és így ebből kifolyólag ö tulajdonképpen kezességet vállalt I. r. alperes tartozásáért. Bármily szimpátikus legyen is a hitelező védelmének az az erősítése, ami c határozatiján meghúzódik, a döntést fölöttébb aggályosnak tartjuk, még annak a tudatában is. hogy maga a Kúria is az eset konkrét körülményeire fektette a fősúlyt. Aki váltót ír alá, azt vezetheti bensöleg az a szándék, mint ami a kezesség vállalására is reábirta volna, valójában mégis nem obligót vállalt és nem kezességet. A váltói és kezesi köteleze.tség halárai sokszor egybeeshetnek, de el is különülhetnek. A kötelezettség aszerint áll fenn és oly szabályok szerint, amely formában a kötelezettség vállaltatott. Aki váltó-kötelezettséget vállal, átlagban szigornbb, terheseim kötelezettséget vállal, mint. aki egyszerűbb kezességet vesz magára. De viszont a szigorúbb szabályok a váltókötelezeti javára is fennállanak. A váltójog érvényesítése szigorú feltételekhez, határidőkhöz van kötve: a váltóadósnak váltói regreszusa lehet váltói előzői ellen, de hogy ne csupán a káros jogi szempontokra utaljunk, a váltókötelezettség vállalásakor az állítólagos kezes számit arra a psychológikumra, hogy az adósnak a váltókötelezettség jobban fog imponálni és inkább igyekszik majd annak eleget tenni, ugy, hogy reá nem kerül majd a sor. Mindenképen jogosan számithat azonban a váltó-kötelezett arra, hogy kötelezettsége a váltójog szabályai szerint éli le a maga életét. Imputálni, hogy