Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A csődönkívüli támadójog kérdése

III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1927. DECEMBER POLGÁRI JOG Főszerkesztő: Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztők: Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN A csőd ön kívüli támadójog kérdése. Dr. Sckuster Rudolf kiváló jogászunk minden megnyilatkozása figyelmet érdemel., Kiváló figyelembe vételré tarthat igényt az a cikke is, amely fenti cini alatt e lapok hasábjain jelent meg. Ha nem, vagy nem mindenben tehetem magamévá fejtegetéseit, meg kell állapitanom, hogy a kérdéshez a nála megszokott éles logikával és nagy felkészültséggel való hozzászólása lényegesen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a jog ezen nálunk eléggé elhanyagolt terén az eszmék tisztáztassanak. A részletkérdésekhez ezúttal nem kivánok hozzászólani. Ezek tekintetében utalnom kell az igazságügyi kormány megbizásából készített, 1892-ben megjelent, majd később 1915-ben átdolgozott tervezetemre. Mint minden jogi konstrukciónál, ugy a csődönkivüli támadójog részleteinél is számosak a kontroverziák és cikkírónak ezekre vonatkozó fejtegetései feltétlenül megszívlelendők. Amivel nem érthetek egyet, az a fundamentum, amelyre a cikk az intézményt felépíteni akarja. A cikk ugy véli, hogy „habár a pandektajog a megtámadási jognak csak egy esetét szabályozza, ez minden esetre a legfontosabb eset és .; . elég ahhoz, hogy arra az egész megtámadási jogot felépítsük". A cikknek ezt az alaptételét ugy kell értelmeznünk, hogy az (és elsősorban) a csődönkivüli támadó jogra vonatkozik, mert hiszen a cikk ugy címénél fogva, mint tartalmilag ezzel a kérdéssel foglalkozik és mert a csődbeli támadójog nálunk is már 1881 óta élő jog. Régi tetei, hogy minden igazságügyi törvénynek a végcél ja az anvagi igazság érvényesítése. Minden torvény csak eszköz ezen végcél elérésére, A jognak feladata megállapítani azokat az elveket, amelyek ezen