Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Az osztrák végrehajtási eljárás

75 A 12 A nŐtart*S va8y°nÍ°8i igény- A felebbezési bíróságnak jogi álláspontja szerint a nőtartási igény a vagyoni igények közé nem sorozható, a felperesnek abban az általános kijelentésében tehát, amely szerint csak vagyoni igényei tekintetében él jogfenntartással, a nőtartás iránti követelési jog fenntartása benfoglaltnak nem tekinthető. A felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves. Mert a tartás, mint a nőnek családjogi alapon nyugvó követelése szintén vagyonjogi igény, mely őt törvény által biztosított tartási jogánál fogva illeti meg, a férj részéről pedig a házassági jogviszonyból folyó vagyoni szolgáltatás, melynek teljesítésére a férj tartási kötelezettségénél fogva köteles. (Curia P. III. 6427/1926. 1927. június 14-én.) Feslettség kifogása elismert gyermek tartásánál. A bírói gyakorlatban állandóan követett jogszabály az, hogy az anya feslettségére nem hivatkozhat az, aki a gyermeket okiratban magáénak elismerte s annak tartását magára vállalta, kivéve, ha az okiratban foglalt tartási kötelezettség elvállalása alkalmával az anya feslett életmódja tekintetében tévedésben volt s azt bizonyítani tudja. (Curia P. III. 8289/1926. 1927. június 1-én.) A 13 Törlési per és Örökösödés. Eredeti érvénytelenség címén indított törlési per nemcsak a volt telekkvi tulajdonos, hanem annak örökösei által is indítható s hogy az ilyen per, még ha az a telekkönyvi tulajdonos örököse által indíttatik is, a tkkvi rendelet 148. §-a s a kir. Curia 11. sz. teljes ülési polgári döntvénye értelmében tkkvileg feljegyezhető. (Curia Pk. V. 4406/1927. 1927. június 24-én.) Tulajdonszerzés megszálló hadseregtől. A vásárlás, az alperesnek előadása szerint, a szerb katonaság által a megszállás alatt a katonai barakokra árverés alkalmával történt. A középületekre az 1913 : XLIII. t.-cikk függelékét tevő és a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól szóló egyezmény 55. cikke azt rendeli, hogy azokra a megszálló állam magát csakis kezelő és haszonélvező gyanánt tekintheti. A nemzetközi jog irányadó szabályai szerint tehát a középület jellegével bíró magyar kir. kincstári tulajdonban állt katonai barak és annak egész felszerelése a megszálló állam tulajdonába nem jutott. A megszálló csapatok ezért arra a kezelő és haszonélvező nemzetközi jogilag is elismert jogkörét tetemesen meghaladó állag elidegenítést érvényesen sem el nem rendelhettek, sem pedig nem foganatosíthattak. (Curia P. VI. 1932/1926. 1927. március 22-én.) A 22 Iparigazolvány és naturális obligatió. Az a körülmény, _ hogy a felperes részére a házasságközvetitö ipar gyakorlására a 2'f. alatti iparigazolvány kiadatott — nem változtathat azon, hogy a vitatott házasságközvetitői tevékenység a peres felek között csupán bírói titra nem terelhető naturális obligatiót létesített a kikötöttnek A 303