Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Az osztrák végrehajtási eljárás

74 A férj lakhelyválasztási jogának korlátai. A feleség nem köteles férjét olyan helyre követni s vele olyan helyen együtt lakni, ahol való elhelyezkedés és együttlakás ellen erkölcsi felfogása és érzése alaposan tiltakozhat s ahol erkölcsi épsége és becsülete is veszélynek van kitéve; aminő helyzet volna az, ha az alperes egy lopás büntette miatt többszörösen büntetett családfő háztartásában volna kénytelen elhelyezkedni s a férjével ott lakni. (Curia P. III. 6798/192(5. 1927. május 25-én.) Közszerzemény Vélelme. Jogszabályaink szerint abban az esetben, ha a házasfelek törvénynél fogva közszerzőknek tekintetnek, törvényes vélelem szól a közösség mellett minden vagyonra nézve, mely a házasság tartama alatt szereztetett és eme törvényes vélelem megerőtlenitésére nem elegendő az a tény, hogy a szerzési jogügyletet az egyik fél csak a maga nevében kötötte meg, avagy az ingatlan csak a házasfelek egyikének a nevére kebeleztetett be, sem annak a kimutatása, hogy a szerző házasfél rendelkezett oly öröklött vagyon fölött, melyet az ingatlan vételárának a fedezetére fordithatott. Az a körülmény ugyanis, hogy a közszerzeményi ingatlan a férj beleegyezésével és hozzájárulásával kizárólag a nő nevére Íratott, egymagában nem bizonyítja azt, hogy a férj annak fele részével a nőt megajándékozta, az öröklött vagyonnak a megszerzett ingatlanba történt beruházása pedig a szerző házastársat csak arra jogosítja fel, hogy az összvagyonból mindenekelőtt a beruházott érték megtérítését követelhesse, — ami a közszerzeményi ingatlan közszerzeményi minőségének és az azon alapuló természetbeni megosztásnak a fenntartása mellett is eszközölhető. (Curia P. III. 9418/1926. 1927. június 23-án.) Nő keresete ideiglenes nőtartásnál. A nő keresetképessége az ideiglenes nőtartásdij megállapításánál csak abban az esetben és olyan értelemben jöhet figyelembe, ha az az eltartásra szoruló nő által már alapjában űzött valamely hasznot hajtó foglalkozásnál fogva bizonyos állandó keresettel jár, vagy a felek társadalmi állásának is figyelembevételével s annak megfelelőleg a nő a rendes háztartási s gyermekgondozási elfoglaltsága mellett reá nézve valamely kereset akadálytalan üzésének s ebből bizonyos állandó jövedelem szerzésének feltételei tényleg és valójában fenn is forognak. (Curia P. III. 7117/1926. 1927. június 23-án.) Menytartás. Szerződésben kikötött tartásdíj. Az állandó birói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint a szülő abban az esetben felelős az önhibáján kivül különélésre kényszerült vagyontalan nő tartásáért, ha az önálló vagyonnal nem bíró fiu nejét a szülői házba, a szülő beleegyezésével hozza s a fiu tevékenységét egészben vagy túlnyomóan a szülő gazdaságában, üzletében vagy vállalatában fejti ki. A viszonyok változásával a szerződésben kikötött tartásdíj is felemelhető. (Curia P. III. 5964/1926. 1927. június 18-án.) A 10 A 11 A12 A 12