Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - A csődtömeggondnok szegényjoga

243 fennáll, semmi bizonyítékkal és módon nem lehet vitássá tenni a civilis felelősséget, pl. nem lehet beszámithatatlanságot sem vitatni, elmeorvosi bizonyítvány alapján sem (I. 4404 1925,, 1926 III. 24.. Pol gári Jog esettára 1926 61.), ellenben felmentés dacára még mindig mérlegelhető lesz a civilis felelősség (most id. határozat ; továbbá V. 5121/1925, 1926 IV. 27., PJet. 1926 53; ez utóbbi esetnek más mozzanata : PJet. 1927 37. lent ; és IV. 2039/1926, 1926 XI. 18, PJet. 1927 38.). Mindamellett azt tartom, hogy teljesen még sem független a polgári biróság a büntetőbíróságnak felmentésétől. Ugy hiszem ugyanis (kifejtettem : Jogállam 1921 324. skk.), hogy büntetőfelmentés után ugyan alapitható civilis marasztalás arra, hogy magánjogilag kártérítési alapnak minősül az, ami büntetőjogilag nem minősült erimennek, — de nem alapitható arra, hogy a polgári biróság kimondhatná, miszerint a felelőssé tett egyén igenis elkövette azt a cselekményt, amelyről a büntetőbíróság megállapította, hogy nem követte el. Vagyis nézetem szerint a felmentőitélet negatív ténymegállapításai igenis kötik a polgári bíróságot, bár másfelől a tények értékelése és magánjogi minősítése tekintetében természetesen szabad keze van. Hozzátenném azonban ehhez, hogy specialiter ott, ahol csak a pönalizáló jogszabály konstituálta, szükségszerű reflexként, a civilis tiltottságot (árdrágítás, valutaügylet stb.), ahol tehát a magánjogi tiltottság köre nem tágabb a eriminális jogellenesség körénél, hanem azzal egybeesik : hogy ott helyesen már annak is maga után kell vonnia a magánjogi mentesítést, ha az illetéke^ büntetőhatósáp; pozitív ténymegállapítás dacára felment annak a kimondása alapján, miszerint az, ami elkövettetett, nem minősül a büntetőszabályba ütközőnek. Vagyis ilyenkor, ugy vélem, a polgári biróság nem is minősíthet eltérően. (így, helyesen, valutaügyletnél: ex VI. 5592/1925 XI. 26., PJet. 1926 13., Ptjt. VII. k. 23. nyomán.) És ha az ilyen természetű felmentés jogereje valóban kihat eképp a polgári perre, akkor azt is helytelennek kell tartanunk, hogy miután a büntető hatóság teszfem árdrágítás alól felmentett, utóbb a polgári biróság mégis ügyletérvénytelenséget állapítson meg oly címen, hogy ugyanaz az ügylet ,,az árdrágító visszaélésekről szóló tiltó jogszabályba ütközik" (igy IV. J207/1925, 1926 I. 14., Ptjt. 1926 91. sorsz.). b.gy. Ügyvédség. Balatonfüred. (Jegyzetek az Országos Ügyvédszövetség 1927 szeptember 23—25-í vándorgyűléséről.) A széles, sötétzöld alléból kilépve, ott ragyog előttünk a szeptemberi Balaton: kék vize csengve csapódik a sziklás parthoz, tükre piros, zöld, arany és ezüst sugarakat kerget az ég felé, nagy, fehér hattyumadarak — karcsú vitorlások — úsznak a távolban és a látóhatár szélén kopaszfej ii hegyek, mint ezüstsisakos óriások, állanak őrt a tó körül. Nem lehet a füredi kongresszusról irni, hogy ne idézzük elő azt a felejthetetlenül bájos