Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - A személyiségi jog magánjogi oltalma - Az uj kárkamatkérdéshez

238 A személyiségi jog magánjogi oltalma. A személyiségi jog elismerése, ugy látszik, még mindig sok akadállyal küzködik és birói gyakorlatunk szinte érthetetelenül zárkózik el a jogirodalomban, külföldi törvényhozásban és a magyar kodifikációs előmunkálatokban teljes tisztasággal kiképzett joghelyek következései elől. A legújabb ilyen példát szolgáltatja a Kúria P. III. 5838/1936. sz. határozata. Az ügy tényállása igen egyszerű. A házasság a nő vétkessége alapján jogerősen felbontatott. A nő a bontóperi Ítélet után is volt férje nevét viselte. A volt férj keresettel fordult a bírósághoz „névviseléstől való eltiltás" iránt. Mindkét alsófoku bíróság u keresetnek helyt adott. A Kúria hivatalból észleli a pergátló kifogást, az alsófoku Ítéleteiket hatályon kivül helyezi, a pert megszünteti. Indok: A házassági törvény 94. §-a értelmében a vétkes nő volt férje nevét nem viselheti; aki e tilalom ellenére jár el, az anyakönyvi törvény 83. § szakaszába ütköző kihágást követ el, csak. a járásbíróság mint büntető bíróság hatáskörébe van utalva és „ennélfogva a polgári hatóságoknak ilyen ügyekben való eljárása teljesen ki van zárva". Az „ennélfogva" határozottságát nem értjük és helyeselni semmikép se tudjuk. Nincs semmi kényszerítő ok arra, hogy amiért valamely cselekmény büntetőjogi vonatkozásaiban a büntetőbíróság hatásköréhez utaltatott, ugyanezen cselekmény magánjogi vonatkozásai ne volnának a polgári bíróság elé vihetők. Amikor a törvényhozás egy cselekményt, bűncselekménynek minősít és a büntetőbíróság elé utal, egyáltalán nem állit fel oly szabályt, hogy e cselekmény magánjogi konzekvenciái a polgári bíróság hatásköréből kivétettek volna. Az „ennélfogva" logikája odajuttathat, hogy gyilkosság, testisértés vagy bármily bűncselekmény által okozott kár sem volna követelhető a polgári bíróság előtt. Ismételten örömmel szögezzük le azt a szemmellátható jogfejlesztést, hogy a Kúria tudatosan ülteti át a javaslat rendelkezéseit az élő jogba. Javaslatunk különféle szövegei — az első Tervezettől kezdve — teljes határozottsággal a személyiségi jog magánjogi oltalmának megóvása mellett foglaltak állást. Legszívesebben beiktatnók az I. Tervezet vonatkozó indokolásának egész fejezetét, amelyre felhívjuk a figyelmet. A Kúria ezúttal, sajnos, tartotta magát a régi gyakorlathoz, noha az alsófoku bíróságok érdemken akadálytalanul belebocsátkoztak az ügy tárgyalásába. Hogy a büntetőjogi oltalom mellett a külön magánjogi oltalomnak megvan az elméleti és gyakorlati jogosultsága, csak utalhatunk a Tervezet felhozott indokolására. Sajnáljuk, hogy a Kúria az alkalmat nem használta fel arra, hogy egy érett és tisztult jogi gyakorlatot elismerjen. B. S. Az uj kárkamatkérdéshez. A „Polgári Jog" 6. számában dr. Varannai István tollából megjelent egy rövid értekezés, mely az uj kárkamatrendelettel foglalkozik. Az abban kifejtettekkel s a hasonló felfogást valló birói Ítéletekkel szemben legyen szabad pár sorban kifejtenem a magam homlokegyenest ellenkező véleményét : Nézetem szerint az a felfogás, mely szerint az 1923 : XXXIX. t.-c, mely a koronaérték csökkenéséből keletkezett kár megtéritését célozza, „nem indokolt", „célját tévesztette", meg nem állhat, még pedig ugy