Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - A személyiségi jog magánjogi oltalma - Az uj kárkamatkérdéshez

238 A személyiségi jog magánjogi oltalma. A személyiségi jog elismerése, ugy látszik, még mindig sok akadállyal küzködik és birói gyakorlatunk szinte érthetetelenül zárkózik el a jogiroda­lomban, külföldi törvényhozásban és a magyar kodifikációs előmunkálatokban teljes tisztasággal kiképzett joghelyek követ­kezései elől. A legújabb ilyen példát szolgáltatja a Kúria P. III. 5838/1936. sz. határozata. Az ügy tényállása igen egyszerű. A házasság a nő vétkes­sége alapján jogerősen felbontatott. A nő a bontóperi Ítélet után is volt férje nevét viselte. A volt férj keresettel fordult a bíróság­hoz „névviseléstől való eltiltás" iránt. Mindkét alsófoku bíróság u keresetnek helyt adott. A Kúria hivatalból észleli a pergátló kifogást, az alsófoku Ítéleteiket hatályon kivül helyezi, a pert megszünteti. Indok: A házassági törvény 94. §-a értelmében a vétkes nő volt férje nevét nem viselheti; aki e tilalom ellenére jár el, az anyakönyvi törvény 83. § szakaszába ütköző kihágást követ el, csak. a járásbíróság mint büntető bíróság hatáskörébe van utalva és „ennélfogva a polgári hatóságoknak ilyen ügyek­ben való eljárása teljesen ki van zárva". Az „ennélfogva" határozottságát nem értjük és helyeselni semmikép se tudjuk. Nincs semmi kényszerítő ok arra, hogy amiért valamely cselekmény büntetőjogi vonatkozásaiban a bün­tetőbíróság hatásköréhez utaltatott, ugyanezen cselekmény ma­gánjogi vonatkozásai ne volnának a polgári bíróság elé vihetők. Amikor a törvényhozás egy cselekményt, bűncselekménynek minősít és a büntetőbíróság elé utal, egyáltalán nem állit fel oly szabályt, hogy e cselekmény magánjogi konzekvenciái a pol­gári bíróság hatásköréből kivétettek volna. Az „ennélfogva" logikája odajuttathat, hogy gyilkosság, testisértés vagy bármily bűncselekmény által okozott kár sem volna követelhető a pol­gári bíróság előtt. Ismételten örömmel szögezzük le azt a szemmellátható jog­fejlesztést, hogy a Kúria tudatosan ülteti át a javaslat rendel­kezéseit az élő jogba. Javaslatunk különféle szövegei — az első Tervezettől kezdve — teljes határozottsággal a személyiségi jog magánjogi oltalmának megóvása mellett foglaltak állást. Leg­szívesebben beiktatnók az I. Tervezet vonatkozó indokolásának egész fejezetét, amelyre felhívjuk a figyelmet. A Kúria ezúttal, sajnos, tartotta magát a régi gyakorlathoz, noha az alsófoku bí­róságok érdemken akadálytalanul belebocsátkoztak az ügy tár­gyalásába. Hogy a büntetőjogi oltalom mellett a külön magánjogi oltalomnak megvan az elméleti és gyakorlati jogosultsága, csak utalhatunk a Tervezet felhozott indokolására. Sajnáljuk, hogy a Kúria az alkalmat nem használta fel arra, hogy egy érett és tisztult jogi gyakorlatot elismerjen. B. S. Az uj kárkamatkérdéshez. A „Polgári Jog" 6. számában dr. Va­rannai István tollából megjelent egy rövid értekezés, mely az uj kárka­matrendelettel foglalkozik. Az abban kifejtettekkel s a hasonló felfogást valló birói Ítéletekkel szemben legyen szabad pár sorban kifejtenem a magam homlokegyenest ellenkező véleményét : Nézetem szerint az a felfogás, mely szerint az 1923 : XXXIX. t.-c, mely a koronaérték csökkenéséből keletkezett kár megtéritését célozza, „nem indokolt", „célját tévesztette", meg nem állhat, még pedig ugy

Next

/
Oldalképek
Tartalom