Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 9. szám - Az állami tisztviselők hivatali illetményeire vezethető végrehajtásról
A munkaadó, akivel szemben jogerős büntető birói Ítélet megállapította, hogy ő vagy oly alkalmazottja, akinek eljárásáért felelős, a balesetet, vagy a foglalkozási betegséget szándékosan idézte elő, a vele munkavállalási jogviszonyban álló biztosítottnak, illetve családtagjának kártérítéssel tartozik, annak az öszszegnek erejéig, amellyel az okozott kár az O. M. I.-től járó kártalanítást meghaladja. Az e törvénnyel szabályozott betegségi és baleseti biztosítást az 0. M. I. teljesiti, amely feladatait részint a központban, részint helyi szervei utján végzi. A törvény az 0. M. L-t és annak tisztviselőit államosítja. Az 0. M. I. élén az államfő által kinevezett elnök áll. Egyebekben meghagyja önkormányzatát, amelynek központi szervei a közgyűlés, az igazgatóság, elnökség és a kártalanító bizottságok. A törvény 1928 január 1-én lép életbe, amely naptól fogva az 1907. évi XIX. t.-c. még hatályban lévő és a vele kapcsolatos összes rendelkezések hatályon kivül helyeztetnek, ide nem értve mindazonáltal az 1921. évi XXXI. t.-c-be iktatott munkásbiztositási bíráskodásról szóló törvényt. Joggyakorlat. Az állami tisztviselők hivatali illetményeire vezethető végrehajtásról. Végrehajtási jogunkat egységesen legutóbb az 1881. évi LX. t.-c. szabályozta, amely törvény kisebb-nagyobb változtatással és toldásokkal kiegészítve, egészen a mai napig is érvényben van. A végrehajtási jognak az a része, amely a köztisztviselők, illetve állami alkalmazottak, valamint nyugdijasok fizetéseire vezethető végrehajtást szabályozza, az utóbbi években olyan gyökeres reformon ment át, hogy az alaptörvényben és az ezt módosító végrehajtási novellában lefektetett jogszabályok jóformán teljesen hatályon kivül helyeztettek. Az 1881 : LX. t.-c. 54. §. helyébe lépő Vn. 6. §. intézkedései szerint a köztisztviselők fizetésére, fizetés természetével biró bármilyen pótlékára, valamint várakozási illetékére olymódon volt végrehajtás vezethető, hogy a végrehajtást szenvedő részére az összes illetékek kétharmada, de legalább 2000 pengő érintetlenül maradjon. E szakasz a .végrehajtást szenvedő köztartozásai, a Vn. 9. §. pedig tartási kötelezettségei tekintetében külön megszorító intézkedéseket is tartalmaz. A lakáspénzre vonatkozólag a Vn 6. §-a külön intézkedést ir elő, kimondva azt az elvet, hogy a lakáspénz csakis lakbértartozás fejében vonható végrehajtás alá. A törvény ezen intézkedése, amellett, hogy rendkívül humánus és a végrehajtást szenvedő köz isztviselö exisztenciáját nem veszélyezteti, megadja a módot és lehetőséget a hitelezőnek, hogy követelését köztisztviselő adósán akkor is behajthassa, ha annak más lefoglalható vagyona mint a fizetése nem volna.