Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Részvényjogunk reformja és az angol-amerikai részvényjog (Bef.)

•2-21 helyes ( megoldásnak az mutatkozik, hogy e sok veszéllyel járó intézmény bevezetésével még csak ne is kísérletezzünk. Dr. György Ernő. A m. kir. szabadalmi felsőbíróság megszüntetése és a kapcsolatos rendelkezések tárgyában kelt 1927. évi XX. t.-c. megszünteti e bíróságot, hatáskörét a Kúriára ruházván át. A Kúria ily ügyekben ötös tanácsban jár el, melynek elnöke a Kúria valamelyik tanácsának elnöke, tagjai pedig két kúriai birő és két, ülnök. A törvény f. évi augusztus hó 10 én hirdettetett ki. A betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló 1927. évi XXI. t.-c, amely az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségei és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-c. helyébe lép, attól lényegesen eltér. Eszerint betegségi és baleseti biztosításra kötelezett az ipar és bányatörvény alá eső minden vállalat, üzem, foglalkozás, de az ipartörvény alá nem eső, de keresetszerüen folytatott vállalkozások is, mint pl. közjegyzői, ügyvédi, műszaki irodák, orvosi rendelők, lapkiadóhivatalok, szerkesztőség, színházak, gyógyszertárak stb., továbbá a vasúti és hajózási üzemek, posta, távírda, távbeszélő hivatalok, mezőgazdasági iparok, az állam, törvényhatóságok, és községek hivatalai, továbbá az általuk, valamint a törvényesen bevett és elismert vallásfelekezetek által fenntartott intézmények. A törvény tehát lényegesen kiterjeszti a biztosításra kötelezett vállalatok körét. A törvény hatálya nem terjed ki a mezőgazdaságra, erdei termelésre, állattenyésztésre, halászatra, kert- és szőlőművelésre, selymészetre és méhészetre. Betegségi biztosításra kötelezettek nemre, korra és. állampolgárságra tekintet nélkül azok, akik a fentebb felsorolt vállalatoknál, üzemekben, hivatalokban, vagy foglalkozásokban mint munkavállalók munkabér fejében szolgálatot teljesítenek, továbbá háztartási alkalmazottak, házmesterek, segédházmesterek. Tisztviselők, művezetők, kereskedősegédek stb. csak abban az esetben kötelezettek biztosításra, ha javadalmazásuk havi 300 P-t meg nem halad. A biztosítási kötelezettség fennáll az esetben is, ha a munkavállalás csak átmenetileg, ideiglenesen csak kisegítőként történik. A törvény 11. §-a meghatározza azoknak a körét, akik önkéntesen biztosithatók fháziiparral foglalkozók, segédszemélyzet nélkül önálló iparosok stb.) A betegségi biztosítós fejében minden biztosított után járulékot kell fizetni, melynek kulcsát, számítási módját és mértékét az Országos Munkásbiztositó Intézet (O. M. I.) alapszabályai állapítják meg. E járulékokat a munkaadó köteles befizetni, azok felét azonban jogosított a biztosításra kötelezettek javadalmazásából levonni. Ezzel szemben a baleseti biztosítás költsége kizárólag a munkaadókat terheli, a munkaadó tehát a baleseti biztosítási kötelezettség alapján befizetett járulékot és dijak fejében a biztosítottak javadalmazásából nem vonhat le semmit. A betegség esetére biztosítottnak törvényben megjelölt esetekben és közelebbről megjelölt módozatok szerint orvosi gyógykezelés, gyógyszerek, gyógyfürdő, gyógyintézet, táppénz, szülészeti, terhességi, gyermekágyi stb. segélyhez (segélyezési követelések) van igénye, melyek a biztosítottat az 0. M. I. ellen illeti meg, és amely követelés át nem ruházható, el nem zálogosítható, le nem foglalható, a biztosított e segélyekről érvényesen sem egészben, sem részben nem mondhat le. A baleseti biztosítás a biztosítottat az üzemi balesetnél okozott keresőképtelenség vagy annak csökkenése fejében, illetve a családtagokat az üzemi baleset következtében meghalt biztosított halálával okozott kár fejében kártalanítja.