Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 9. szám - Védekezés a pénz értékleromlásából eredő károk ellen
223 Ez a szöveg aranypengőről beszél. Pengő aranyérme ugyan ma még nincs, de azért az mint számolási érték, mint kirovó pénznem szerepelhet. A formula számol azzal is, hogy akkor, ha aranyérme nincs, vagy abban nem lehet teljesíteni, ugy az adóst, mint a hitelezőt egyáltalán megilleti a substitutio joga. A lerovásnak nem kell aranyérmében történnie. Az történhetik folyó pénzben is. Gondoskodik a formula arról is, hogy az aranyérme ellenértéke miként állapittassék meg a külföldi valután át. Ha komplikáltnak látja valaki ezt, ugy helyettesitheti a következő szöveggel: „...akként megállapított összegével, hogy azon beszerezhető legyen az érmeparitás alapján egyenértékű és a hitelező által kijelölendő külföldi valuta". A kazuisztika teljessége kedvéért közlöm a Sichermann-féle formulának további folytatólagos rendelkezéseit is : „Amennyiben a tényleges fizetés nem az esedékesség napján történnék és a felajánlott magyar törvényes fizetési eszköz árfolyama a hitelező által választott tőzsdén vagy piacon időközben emelkedett volna, az átszámítás alapjául az esedékesség napjának árfolyama veendő. Mindaddig, míg a törvény vagy hatósági intézkedés az aranyvagy külföldi pénznemek beszerzését vagy fizetéseknek külföldön akár belföldi, akár külföldi pénznemekben való teljesítését, vagy devizáknak vagy pénznek külföldre való kivitelét vagy átutalását, avagy az első bekezdések szerinti átszámítását gátolja, vagy engedélyhez köti : a hitelező beleegyezése nélkül ezen kölcsönre sem tőke-, sem kamattörlesztést nem eszközölhet—^- ; az ezen beleegyezés hiányában törlesztetlenül maradt lejárt esek ünk . , , tőkerészleteket és kamatokat kötél—— lesz -rr az említett intézkedés es « eK . hatályának megszűnésével a hitelező felhívásának postára adásától számított 15 nap alatt az egyes összegek kötvényszerü esedékességétől folyó, az 1. pontban megállapított kamatláb szerint számítandó kamattal együtt megfizetni." Természetes, hogy a bekebelezés ebben az esetben aranypengőre szólna. Előadásom során utaltam arra, hogy a forgalom jogi akadályainak elhárítása elsőrendű érdek és hogy e tekintetben nem csupán a jogalkotás és a bíróság, hanem mi ügyvédek is sokat tehetünk a forgalmi élet igényeinek megfelelő szövegek megalkotása és azoknak lehetőleg általános egységes használata utján. A jog midőn megszületik ós kifejlődik, tulajdonképen az ügyletekben születik meg és a bíróság elé már csak akkor kerül, midőn az ellentétek kiéleződnek. Dr. Nyulászy János.