Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Részvényjogunk reformja és az angol-amerikai részvényjog (Bef.)

224 Jogalkotás. Részvényjogunk reformja és az angol-amerikai részvényjog.* (Befejezés.) Bizonyos részvénykategóriák számára a többes szavazati jog megadása az a további kérdés, ahol megfelelő példákat főleg az amerikai részvényjogban találhatunk. Megint arra a leg" elsőrendű jelentőséggel biró kérdésre kell itt a választ keresnünk: milyen gazdasági érdekek védelmében volna nálunk szükség erre a részvénykategóriára? Németországban azt látjuk, hogy a többes szavazójogu részvények bevezetésének szükségessége akkor merült fel, amikor az infláció következtében minden vagyonérték s így ezek sorában a részvények relativ elértéktelenedése folytán az idegen töke könnyű térfoglalására sok alkalom nyilott és komolyan lehetett tartani attól, hogy a német közgazdasági élet legnagyobb értékei potom pénzen idegen kezekbe kerülnek. Az. „Üiberfremdungs-Gefahr", az idegen töke elhatalmasodása elleni védekezésnek eszközévé lett a többes szavazójogu részvények inaugurálása. Milyen változások és eltolódások állottak be azóta azonban! Ma az infláción átment és tökejavakban rendkívül elszegcm^edett országoknak inkább abban rejlik a gondja, hogy idegen tökét szerezvén, biztosítsák vállalatuk erejét és e cél szolgálatában áll az egyes országok kormányának s hivatott gazdasági •tényezőinek minden komoly törekvése is. Ma már a régi anekdotának idevágó applikációjakép azt lehetne mondani, hogy vállalataink nemcsak hogy nem félnek az idegen tökének térfoglalásától, de „¥0 wird hier überfremdet?" jelszóval szívesen látnák azt a veszélyt, amelytől még pár évvel ezelőtt is annyira féltek. A gazdaságii indokoltság, az érdekvédelem szükségessége tehát itt sincs meg. A többes szavazójogu részvények kategóriájának életrehivása viszont sok veszéllyel járna és a visszaélések tág lehetőségeit nyitná meg. Kétségtelen tény és ezen semmiféle részvényjogi reform sem segíthet, hogy a predomináns szerep a hatalmi helyzetnél fogva minden részvénytársaságban a majoritásnak vagy legalább is egy jelentős részvénytömegnek birtoklása alap' ján gyakorolható. Ha ez a vállalatban való igazán komoly tökeérdekeltséggel jár együtt, tehát a részvények abszolút többségének vagy igen jelentős hányadának birtoklásával, ugy ez ellen a részvénytársasági struktúrából folyó adottságok folytán különösebben szót emelni nem lehet, s legfeljebb a többségen kivül álló részvények jogos érdekvédelmét, az esetleges visszaélések kiparirozásának intézményes biztosítását kell keresni. Viszont az ily majoritás gestiójánál a részvénytársaság érdekeit veszélyeztető magatartásnak ily esetben az egészséges gaz* Előző közlemény a P. J. folyó évi 4 — 5. és 6. számában.