Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - A csődönkívüli támadójog kérdéséhez. Észrevételek Meszlény Artúr ily tárgyú törvénytervezetéhez

III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1927. NOVEMBER POLGÁRI JOG Főszerkeszíő: Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztők : Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN A csődönkivülí támadójog kérdéséhez. (Észrevételek dr. Meszlény Artúr ily tárgyú törvénytervezetéhez.) Csodálkozni kell azon, hogy ez a kérdés nálunk törvényáltál még mindig nincs szabályozva. Csodálkozni kell ezen annál inkább, mivel nem uj, a mai megváltozott viszonyok folytán váratlanul előállott jogról fmint pl. a valorizációs jog) van szó, hanem oly régi jogról, amely alapelveiben már a római és pandektajogban előfordul és mely jog más államokban (pl. Németországban, Ausztriában stb.) már sok évtized óta törvény által rendezve van. Helyén való lesz talán itt rámutatni arra, hogy a római és pandektajogban az actio Pauliana nem szorítkozott az adósnak csak ingyenes jogügyleteire, amelyek a hitelezőket megröviditették, amint ezt sokan vélik, hanem visszterhes ügyletekre is. Az actio Pauliana az osztr. polg. tkv. által (953. §.) igaz, hogy csak ingyenes jogügyletre lett szoritva és talán (?) ennek nyomán ment ez a kérdés igy korlátoltan a mi birói gyakorlatunkba és a ptkv. terv. legújabb szövegébe is át. (L. Almási Kötelmi jog 366. old.) Az emiitett tervezet ismer ugyan visszterhes átruházást (1. Almási id. m. 365. old-), amely maga után vonja az átvevőnek az átruházóval egyetemleges felelősséget az átruházó adósságaiért, ez azonban az adósságátvállalásnak egyik ex lege beálló esete, amely csak egész vagyon átruházásakor forog fenn és nem tartozik a mi kérdésünk körébe épp oly kevéssé, mint az üzletátruházás sem. Ezenkivül aztán még csak a btkv. 386. §-a marad, amely szerint az, aki abból a célból, hogy hitelezőit megkárosítsa, a bekövetkező végrehajtás előtt vagyonához tartozó tárgyakat elrejt, elidegenít stb., csalás miatt büntetendő. Látjuk tehát, hogy magánjogi téren megfelelő jogszabályaink nincsenek és a birói gyakorlatunk sem alkotott meg ilyeneket, kivéve az ajándékozás esetére. Pedig birói gyakorlatunk bátran kiterjeszthetné a hitelező megtámadási jogát a nem ingyenes jogügyietekre is,