Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8. szám - Az Országos Ügyvédszövetség balatonfüredi vándorgyülése

19 serdülő fiuk még mindig sokkal inkább! tudnak a nagy világban elhelyezkedni, mint 30 éves, jogi doktorátussal és ügyvédi oklevéllel biró férfiak, akik extra muros maradtak. Sok gondot fog azonban az is okozni az összes érdekelt köröknek, hogy mily alapon gyakorlandó a succrescenciánál a selekció? Talán az anciennitás alapján, amint azt egyesek elképzelik? Mi lesz akkor a kiváló tehetségekkel és a nagy elmékkel? Lehet, hogy fognak akadni olyanok is, akik azt követelik, hogy a sors döntsön a pályázók között; nézetem szerint a véletlennek nem szabad azonban ily hatalmas beleszólást engedni egy ember jövőjének a kialakulásába. Nem kisebb nehézségeket fogna alkotni, helyesen megválasztani azon fórumot, amely hivatva lesz dönteni a szelekció felett. Hallottunk olyan kombinációt, hogy az igazságügyi minisztérium gyakorolja ezen jogát. Ha ez igy valósulna meg, akkor méltán kérdezhetné az ügyvédi kar, hová lett a kamaráknak törvényileg biztositott autonómiája? Sokak szerint a legtermészetesebb, hogy a szelekció joga továbbra is a kamarákat illesse meg. Ilyen megoldás mellett azonban a kamarák ellen fogna koncentrálódni az összes keserűség és a gyűlölség a visszautasítottak, azok családja és baráti köre részéről. Van olyan felfogás is, hogy legcélszerűbb összeállítani egy vegyes bizottságot, amely állana az igazságügyi minisztérium, a biróságok és kamarák kiküldötteiből. Nézetünk szerint ez sem lenne megfelelő fórum, egyrészt azért, mert igy is sértetnék a kamara autonómiája, másrészt pedig a minisztérium és a bíróságok delegált tagjai még kevésbbé ismerik a pályázókat, mint az ügyvédi kamara. Ha pedig a jogtudori diplomába és az ügyvédi oklevélbe minősítési fokok íratnának be, a szelekció gyakorlásánál ez sem volna megfelelő és megnyugtató expediens, mert akkor félő, hogy az egyetemen és az ügyvédvizsgáló bizottságoknál hihetetlenül fogna elharapódzni a protekció, elnézés és különféle mértékkel való mérés. És ha a sok aspiráns már végig fogja járni a felvétellel egybekapcsolt kálváriát, és ha végre a sok csalódás, kudarc és megismételt megaláztatások után mégis bejut a barreauba, bizony nagyon könnyen: megállapíthatjuk, hogy az ilyen uj ügyvédnek és kamarai tagnak nem lesz első ós fögondja' az ügyvédség függetlensége: és szabadsága. Hogy az ilyen kar nem lesz elég szilárd ahhoz, hogy veszélyes és zivataros időkben a magyar alkotmányos jogoknak támasza és talpköve legyen, hogy a közszabadságokat megolíálmazza,' hogy az ilyen kar hajlamossággal fog bírni arra, hogy a politikai hatalomnak könnyen behódoljon, azt 2*