Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8. szám - Az Országos Ügyvédszövetség balatonfüredi vándorgyülése

10 bővebben magyarázni és bizonyítani felesleges. Annak az lesz a következménye, hogy mindinkább előtérbe fog nyomulni azon törekvés és magatartás, hogy az ügyvéd! és ügyfél közötti viszony tisztán és kizárólagosan magánjogi szerződés és hát­térbe-fogi szorulni és mqg fog gyöngülni az a felfogás, hogy az ügyvéd nemcsak megbízójával áll magánjogi vonatkozásban, de közjogi relációba is kerül a bíróságokkal, illetve az állammal. Az eddigiekből látható, hogy a numerus clausussal nem lehet az ügyvédség mai válságos helyzetén segíteni. De vannak más, sokkal kevésbbé drasztikus és veszedel­mes utak és módok, amelyekkel nézetein szerint'lényegesen meg lehet javítani, sőt ha céltudatosan alkalmaztatnak, sikeresen meg is lehet oldani az ügyvédi kérdést. Tegyék a mérvadóbb körök a kezüket a szivükre és nyi­latkozzanak arról, hogy helyes és megengedhetö-e, hogy a te1­lekkönyveinkben továbbra is a felelőtlen és ahhoz nem értő laikus emberek által iparszerüen szerkesztett okmányok és tér­vények alapján jegyeztetnek be a különféle dologi jogok és do­logi hatállyal bíró személyes jogok. Nyilatkozzanak arról, hogy jogállamban előfordulhat-e az, hogy a jogügyletek készítésére rendelt ügyvédi és közjegyzői kar csak kivételesen jut azon helyzetbe, hogy a telekkönyv számára szerződéseket és beadvá­nyokat készíthet, mert elhalásszák ezt előlük a községi és kör­jegyzők, akik köztisztviselők, közpénztárból veszik fel fizetésü­ket és mégis törvény által vannak feljogosítva, hogy magán­dijakért munkálatokat teljesítsenek és rendszerint oly fékeknek, akik felett hivatali és közhatalmi imperiumot gyakorolnak. Ezen állapotnak a megszüntetését a jogi etika követeli. Nyilatkozzanak arról, vájjon a közigazgatás egész meze­jén eléggé biztosítva van-e a magyar kir. Közigazgatási Bíró­sággal és ennek taxatíve megállapított hatáskörével a jog érvé­nyesítése? Az alsófokon is létesítendők közigazgatási bírósá­gok kontradiktórius eljárással és ügyvédi védelemmel. Nem kell annyira félni ezen eszmétől. Ez költségtöbbletet sem jelentene az állam részére, mert valamiképpen a polgári peres eljárásban az ügyfelek által lerótt bélyegek és fizetett illetékek fedezik a bíróságok költségeit, ugy lenne ez a közigazgatási peres eljá­rásban is. Vegyék revízió alá a qualifikációs törvényt és állapítsák meg, hogy nem elég, hogy jogvégzettséggel és államvizsgával biró egyének gyakoroljanak a központi közigazgatás legmaga­sabb fokán is jurisdikciót, igen sokszor nagyon nagy vagyon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom