Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Die Organisation der Rechtsgemeinschaft. Untersuchungen über die Eigenart des Privatrechts, des Staatsrechts und des Völkerrechts. Von Dr.Walther Burckhardt [könyvismertetés]

68 Be nem jegyzett cég mint rendelvényes. A cég a kereskedőnek, vagy kereskedelmi társaságnak az üzlet folytatásánál használt neve s az egyéni céggel annak tulajdonosa van üzleti nevével megjelölve. Ez áll abban az esetben is, ha a cég nincs is bejegyezve, mert ennek következménye lehet a K. T. 16. és 21. §§-aiban foglalt joghátrányok viselése, de nem az, hogy a be nem jegyzett egyéni cég nem létezőnek, vagy pedig a cégtulajdonostól különálló jogalanyrak tekintessék. A nem vitás tényállás szerint P. Sz. x.-i lakos folytatja kőszénbánya és széneladási üzemét a kereseti váltón rendelvényesként s a perben felperesként szereplő ,,P.-i bánya" be nem jegyzett cég alatt s ebből folyik az, hogy üzleti nevével P. Sz. jelöltetett meg a kereseti váltón rendelvényesként s lépett fel a perben felperesként. A V. T. 3. §-ának 3. pontja, amelynek rendelkezése szerint a váltón valamely cég is megjelölhető rendelvényesként, nem tesz különbséget bejegyzett s be nem jegyzett cég között s ezért nem állhat meg az alpereseknek a törvény által megkívánt rendelvényes megnevezésének hiányára alapított kifogása. (Curia P. Vn. 576/1927. sz. 1927. április 28.) Biztositási végrehajtás alapján foganatosított kielégítési Végrehajtás megtámadása. A biztosítási végrehajtás hatályának épségben tartása következményeként az utóbb — a válságos idő alatt — foganatosított kielégítési végrehajtás s illetve ennek folyományaként az előjegyzett zálogjog igazolásául szolgáló bekebelezés és végrehajtási jog feljegyzése sem hatálytalanítható csődmegtámadás utján, mert ennek joghatálya a biztositási végrehajtás foganatosításának, mint az ingó és ingatlan zálogjog tényleges megszerzésének idejére, amely a Cs. T. 27. §. 2. pontjára alapított megtámadásnál egyedül irányadó, hat vissza. (Curia P. VII. 4868/1926. sz. 1927 március 23.) Vagyonfelügyelő dija tömegköltség. A vagyonfelügyelőnek a csődönkivüli kényszeregyességi eljárásban fel merült s az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 43. §-ban szabályozott működése keretében felmerült és az 55. §. 1. pontja szerint előnyösen kielégítendő költségkövetelése s illetőleg az 1881. évi XVII. t.-c. 176. §-a értelmében a külön kielégítés alapjául szolgáló ingatlanok vételárának felosztása a most idézett törvény 53 — 58. §§-ainak tekintetbe vétele mellett történik s az 53. §. értelmében a tömeghez tartozó ingatlan vételárából és annak kamatából előbb a tömegnek a 47. §. szerint a vagyont terhelő tartozásai és költségei és csak azután a jelzálogos hitelezők elégíttetnek ki. A most hivatkozott törvény 29. §-ának 1. pontja értelmében a tömegköltségek közé tartoznak a tömeget alkotó vagyon megállapításával és felosztásával járó költségek is, ezek tehát előnyösen sorozandók. Az a körülmény, hogy a tömeggondnoki kiadások és dijak még megállapítva nincsenek, a sorozás mellőzésére indokul nem szolgálhat, hanem csak arra, hogy azok a csődbíróság megállapításától feltételezetten soroztassanak és a csődtömeggondnok záros határidő alatt csődbíróság előtt a törvényes lépések megtételére és annak a telekkönyvi hatóságnál B 1 B 2