Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Törvényjavaslat a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről

LO zást, amikor a társulás és különvagyon-alakitás minden képzelhető formájának megadja a jogi keretet és hátvédet. Szinte csábítja a külföld vállalkozókedyét, hogy éljen az adott lehetőségekkel és szabadságokkal és keresse fel ezt a kis országot, ahol mindent lehet és mindent szabad, ami tisztességes. Dr. MeszUny Artúr. V Törvényjavaslat a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről/ Kevés olyan ága van a forgalmi életnek, amely nálunk az alkotmányosság visszaállítása óta a törvényhozó és rendeletalkotó részéről nagyobb figyelemben részesült volna, mint a niztositási intézmény. Az 1923. évi VIII. törvénycikk életbehivta a biztosítási magánvállalatok m. kir. állami felügyeletének ügyét, amelyet azután részletesen szabályoztak a m. kir. pénzügyminiszternek és a m. kir. felügyelöhatóságnak az emiitett törvényben nyert felhatalmazás alapján egymás után gyors ütemben kibocsátott terjedelmes rendeletei, Amig azonban a rendeletalkotó lassanként egy valóságos hipertrófiát teremtett a biztosítottak védelmére szolgáló adminisztrációs szabályokból, a rendeletek sűrűje mögött egy olyan folyamat indult meg, amely a biztosítási intézmény gyógyulását és egészséges kifejlődését erősen veszélyeztetni kezdi. Világmárkáju nagy biztositóvállalatok elkedvetlenednek és kivonulnak, de más irányból viszont egymás után szivárognak be külföldi intézetek. Az országban elhelyezkedett uj és a régi bizlositók közt fegyelmezetlen harc folyik üzletekért, a tisztes üzleti verseny iránt érzékkel nem biró ügynöki haa pedig nekilát a „kikapcsolás" eszközével vivott háborújának. Csábos igérei ékkel és alacsonyabb dijak mellett a biztosítottakat elviszik a szolid, jó biztositótól a rossz biztositóhoz. Erre módot nyújt kereskedelmi törvényünk amaz intézkedése, hogy a biztositott fél. a biztositási szerződésben vállalt kötelezettsége alól menekül, azzal a negativ magatartással, hogy a dijat a lejáratkor, vagy az e végre engedett halasztás eltelte előtt le nem fizeti. Az egészségtelen üzletszerző hajsza eredménye, hogy ma már egy biztosítótársaság sem lehet soha tisztában a számvetései alapjául szolgálható biztosítási üzletállománnyal s a díjtételek közgazdasági szempontból kívánatos mérséklése sem érhető el, mert hiszen a biztositóknak a díjtételekbe bele kell számitaniok az ügylet könnyű megszűnési lehetőségeit és — amikor szinte egész biztositási állományukért évről-évre újból kell megküzdeniök — a drága ügynöki jutalékokat. Elkövetkezett tehát annak belátása, hogy a biztositási intézmény felvirágoztatásához nem elég a biztosítók körülbástyázása biztositási közrendészeti szabályokkal, hanem számukra