Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Törvényjavaslat a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről

11 védelemről is kell gondoskodni, egymással és a biztosítottakkal szemben. Ennek a felfogásnak jegyében jelenik meg a biztosító magánvállalatok ideiglenes numerus clausus-át statuáló 5155— 926. M. E. sz. rendelet és ebben a szellemben terjeszti be a kormány „a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről1 szóló törvényjavaslatát. A törvényjavaslat cime nem fejezi ki a tartalmát, mert nemcsak „a biztosítási dij késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdéseket" rendezi, ugy a kár-, mint az életbiztosítás te kinteíében, hanem ezenfelül szabályozza a biztosítási dij esedékességét, meghatározza a biztosítási időszak és az egyszeri dij fogalmát és kimondja a dijoszthatatlanság elvét (ezzel megdöntőén a Kúria 26. sz. teljes illési döntvényét), intézkedik a biztosítási diijal a törvény alkalmazása szempontjából egy tekintet alá eső pénzbeli mellékszolgáltatásokról, rendelkezik arról, hogy a biztosító írásbeli jognyilatkozatait a vele szerződő fél mely eimére küldje és utasítja az illetékes minisztereket a biztosítási ügynök jogállásának szabályozására vonatkozóan ideiglenesen rendelet kibocsájtására. később pedig törvényjavaslat beterjesztésére. A javaslat diszpoziiive kimondja, hogy a biztosítási idő szak, vagyis az az idő, amelyre a biztosítási dij mint egység van meghatározva, egy év, az egy évnél rövidebb időre szóló részletfizetések kikötése pedig egymagában még nem jelenti ily rövidebb időszaknak a megállapítását (dijoszthatatlanság, szemben a 26. sz. T. Ü. D.-nyel). Ugyancsak diszpozitiv rendelkezés az is, hogy a biztosítási dij az első biztosítási időszakra a szerződés megkötésével, minden következő biztosítási időszakra pedig az illető időszak első nap:'án válik esedékessé, az egyszerű dij (a biztosítás egész tartamára megállapitott, egyszersmindenkorra fizetendő dij) pedig az első időszakra járó dijjal egy tekintet alá esik. Ezen előzetes rendelkezések után következnek a javaslat ama fontos intézkedései, amelyekre a címében is utalás történik. A kárbiztositás tekintetében a javaslat a K. T. 485. §. 4. pontjának hatályavesztésével a következőképen kíván rendelkezni: I. Ha a biztosítóval szerződő fél az első dijat — a biztosítás hatályának beálltakor vagy még ezelőtt fizetendő dijat — az esedékesség!öl harminc nap alatt meg nem fizeti, a biztositót két jog illeti meg: választása szerint a) vagy a szerződés teljesítését követelheti (és e díjkövetelését a törvényen alapuló harminc napos moratórium után további hatvan nap alatt kell birói uton érvényesítenie), b) vagy pedig elállhat a szerződéstől. II. Ha a biztosítóval szerződő fél egy későbbi dijat nem fizet meg az esedékességkor vagy az e végre engedett fizetési halasztás elteltéig, nincs ugyan meg az előbb emiitett törvényi móra tórium, de a szerződő félnek írásbeli figyelmeztetés küldendő és harminc napnál nem rövidebb idöhaladék adandó, amelynek eredménytelen elteltével a biztosítás hatálya szünetel és a biztosító választása szerint a) vagy a szerződés teljesítését követelheti, b) vagy a szerződést rögtöni hatállyal felmondhatja és esetleges kárának megtérítését követelheti.