Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Liechtenstein magánjogi törvénykönyve

8 leg tagok nélkül alakuljon (intézetszerü testület), amikor is reá az intézetek tekintetében fennálló szabályokat: kell megfelelően alkalmazni. A közösségi formák között megtaláljuk a svájci „Gemeinderschaft" intézményét a különvagyonok rendkívül tanulságos fejezetében *) pedig a családibirtokot (homestead) és az angol trustöt, az utóbbit rendkívül részletes és tágterü jelenségeket összefoglaló kiépítésben. Ebbe olvad bele többek között a nyilvános gyűjtés utján szerzett vagyon (Sammelvermögen) jogviszonyainak rendezése is. Itt nyer szabályozást/ továbbá — talán legelőször az egész világon — a korlátolt felelősségű magánvállalat intézménye. Nem is szőrit ja a gazdasági célú vállalkozás körére. Keletkezik a nyilvános jegyzékbe való bejegyzéssel, amelyhez többek között be kell jelenteni azt az üzleti tőkét, amelyet az alapitó e célra leköt, s hogy ebből mennyi van befizetve, esetleg mennyi utánpótlás van kötelezve. Az alapitó kijelentésnek írásba kell foglalva lennie és tartalmaznia kell a lekötött vagyontárgyakat és becsüjüket, azt a kijelentést, hogy e tárgyak az alapitó tulajdonai és a vállalatnak szabad rendelkezésére fognak állani. A bejegyzésnek konstitutív hatálya van. A bejegyzés előtt keletkezett kötelezettségekért az alapitó korlátlanul felel. A jegyzéket vezető hatóság hozzájárulásával a vállalati tőke felének befizetése után a bejegyzés már megtörténhetik. Valótlan adatok az aláírót korlátlanul teszik felelőssé ugy. mintha az adatok valók volnának. Ugyanez áll, ha a vállalatból többet vesz ki, mint amennyire az alapitó okirat szerint joga van. A cég alatt kötött ügyletek és tett nyilatkozatok tekintetébén a vélelem az, hogy az üzlet körében tétettek. A cégnek önálló jog-, cselekvő- és perképessége van, személyiségi oltalmat élvez. A tulajdonos a cég ügyeiben nem lehet tanu. Ahol a rosszhiszem szóba kerül, ott a cégtulajdonos vagy az üzletvitelre vagy képviseletre, jogosított személy tudomása állapítja azt meg. A vállalati vagyon csak a vállalati hitelezőknek szolgál kielégítésül és biztosításul, végrehajtást ellene csak a vállalat ellen fennálló jogcim alapján lehet vezetni. Beszámítás, visszatartási jog el vannak különítve. A magánhitelező csak azt foglalhatja le, ami a tulajdonosnak a vállalatból nye!) V. ö. Meszleny: A svájci polgári törvénykönyvről. Buda pest, 1909. 2) E matéria dogmatikájával foglalkoztam az 1. j.-ben emli tett művemben, továbbá ,,Das Vermögan im deutschen BGB, und im Sohweizerischen Zivilgesetzbuch" eimü, Bernben 1908-ban megjelent tanulmányomban.