Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Liechtenstein magánjogi törvénykönyve

alapján tekinthet be, vagy ha a biróság ezt perenkivüli eljárásban elrendeli, ami mellett tekintettel kell lennie az üzleti titok szempontjára. Székhelyrészvénytársaság, — olyan, amelynek Liechtensteinban csak székhelye (irodával vagy anélkül) vagy vagyonkezelése van, de üzletet nem folytat, — nem köteles ugy mint más részvénytársaság, ha alaptőkéje egymillió frankot meghalad, legalább háromtagú igazgatótanácsot tartani s az ily társaság részvényeseit illető értesítéseket csak a biróság hirdetőtábláján való kifüggesztés utján közlik. Ellenőrző szerv (revizorok vagy felügyelőbizottság) csak akkor kell, ha az alaptöke 50.000 franknál nagyobb és húsznál több részvényes van. Kisorsolt' részvények helyett élvezeti részvényeket lehet adni, amelyeknek névértékük nincs, de minden egyéb részvényjogot — szavazati jogot is — adnak. Névre szóló részvények mellett váltakozó alaptőkéjű részvénytársaság is alakitható, amelynél az alaptőke közgyűlési határozat nélkül fokozatosan felemelhető vagy leszállítható: Az egyéb jogi személyek körében érdekes az u. n. „Treuhandgesellschaften" szabályozása: oly társaságok, amelyeknek cégében vagy a cégitoldatban a „Treuhand'1 vagy hasonló kifejezés foglaltatik és amelyek túlnyomóan könyvrevizióval, ellenőrzéssel, felszámolással vagy vállalatok igazgatásával foglalkoznak anélkül, hogy vagyoni fiduciarius tulajdonba átvennének, kötelesek legalább egy vizsgázott revizort vagy jogtudót az igazgatóság tagjaként kijelölni s háromtagú ellenőrző szervet felállítani, amelynek legalább egy tagja az igazgatóságtól független szakértő. Ha ilyen társaság szerve vagy alkalmazottjíi felelősséget megalapitó cselekményt követ el, az a vélelem, hogy arról az igazgatóság és ellenőrző szerv valamennyi tagja tudomással bírt. Ha pedig ilven treuhandtársaság pénzügyi miveletekkel is foglalkozik, önkéntes felszámolás esetében a biróság a felszámolók közé a kötvénybirtokosok vagy betevők képviselőjét is kirendelheti. Külön szabályok állanak oly testületekre, amelyeknek tagjai szintén testületek. E rendelkezések vonatkozóak a szervezetre, a tagtestületeknek a főtestülethez való jogviszonyára és külön védik a tagtestületek tagjait az ellen, hogy a belépés az ő tagsági kötelezettségeiket ne súlyosbíthassa. Módot ad a törvény arra, hogy a megengedett testületi formákat egyes személy is igénybevehesse s egy személyes testületet alakítson és tartson fenn. Az ily vállalat jogviszonyai szabályozásának teljes tiz cikket szentej. Sőt lehetővé teszi azt is, hogy a testület már eredeti-