Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Kamatproblémák

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1926. MÁRCIUS POLGÁRI JOG A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI MAGÁNJOG ÉS HITELJOG SZEMLÉJE Főszerkesztő: Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztők : Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN \ Kamatproblémák. Kamattörvényeink mozaikszerű fölépítése minden­Kor nehézzé tette a kamatszabályok rendszeres áttekinté­sét. Ma pedig, mikor a gazdasági viszonyok gyökeres átalakulása idején ez exisztenciális érdekeiket fedő terület­ről a jogalkotás egyszerűen megfeledkezett, kikapcsolta rendezése köréből: forrongó, ködbevesző, egészen kaotikus a perspektíva. A régi kamattörvények omladékai közt ki­emelkedik még egy-két alapvető rendelkezés, amelynek kö­telező ereje vitatható, dé a romok között már hol itt, hol ott felénk mered egy modernebb épitménv ötletszerű és í'élbenmaradt konstrukciója, az egész teriiletet pedig be­lei)] a rendszertelen, szokásjoggá még nem fejlődött száz­felé ágazó gyakorlat bozótja. Akik minden problémakör alakzatait egy centrális kodifikáeió tengelyéhez akarják kapcsolni, azok szeretik az L923:XXXIX. törvénycikket, mint a klasszikus kamat­törvények helyébe lépett ni kamattörvényt feltüntetni. Pedig ez esetben a jogutódlás minden ismérve hiányzik. A törvény kifejezetten és élesen elhatárolja magát a régi kodifikációtól. Cime szerint is a „pénztartozás késedel­mes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítés­ről" rendelkezik és csupán azon a logikai hidon keresz­tül, hogy ezt a kártérítést a tőke bizonyos hányadában állapítja meg, jut oda. hogy lényegében kártérítési kama­totkonstituál. De tovább nem megy és semmilyen vonat­kozásban nem vindikálja azt, hogy a törvényes kamat kútfője kívánna lenni. A fogalmak tisztasága szempontjából tudnunk kell azt, hogy annak, amit törvényes kamatnak nevezünk, kettős célja és értelme van. Egyrészt meghatározza a ka­mat mértékét ott, ahol jogszabályaink értelmében kikö­tés nélkül is kamat jár (1895. évi XXXV. t.-e. 1. §), más­6

Next

/
Oldalképek
Tartalom