Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A valorizáció és a késedelmi kár az osztrák joggyakorlatban
A valorizáció és a kéredelmi kár az osztrák joggyakorlatban <i~ az előadó egyes konkrét problémák kifejtésére, u. m. a kollcktivisztikus, illetve individualisztikus elv érvényesillésének problémájára, a jótállási felelősség kérdésére, a természetbeni betétek értékelésére, az üzletrészek átruházhatóságára, a kisebbségi jogok védelmére stb. Behatóan foglalkozott az előadó azzal az aktuális problémával, hogy mikép vihető legcélszerűbben keresztül részvénytársaságoknak korlátolt felelősségű társasággá való alakulása. Befejezésül az előadó a korlátolt felelősségnek gondolatával foglalkozott jogdogmatikai szempontból és figyelemmel kisérto ennek az elvnek kialakulását a magánjog és a hiteljog körében, különös tekintettel az ujabb kori kodilikációra. Az előadáshoz Dr. Beck Salamon, Dr. Ribáry Géza, Dr. Köriig Endre, Dr. Ballá Ignác és Dr. Frankéi Pál szóltak hozzá. December 2-án Dr. Mcszléuy Artúr tartott előadást „Három terveset" címen. Előadó elsősorban az ipartestületek reformjáról és az Országos Kézműves Testület felállításáról szóló törvénytervezetet ismertette s rámutatott arra, hogy ez a tervezet az ipari autonómiát úgyszólván teljességgel megszüntetné és a végrehajtó hatalom túltengésére vezetne. Ezután az inffő jelzálogjog meghonosítására vonatkozó terveket tette megbeszélés tárgyává és kiemelte, hogy azok megvalósításának főkép két nehézsége van: az egyik a végrehajtási jognak a létminimum mentességét biztosító rendelkezései, amelyek hatálybanléte alatt az ingójelzálogjog legfontosabb tárgyai ki vannak vonva az elzálogosítás lehetősége alól, a másik pedig a jóhiszemű harmadik személy jogszerzését rendező szabályok, amelyek az ingójelzálog hatályosságának körét ismét erősen megszorítják. Végül az előadó a csődönkivüli kényszeregyesség reformjára vonatkozó minisztériumi tervezettel foglalkozott és főkép az eljárást megelőző kötelező magánegyezség intézményét ismertette. Utalt arra, hogy a kényszeregyezség intézménye ellen felhozott panaszok egyrészt erősen túlzottak, másrészt túlnyomóan nem magára az intézményre, hanem a katasztrófái is gazdasági helyzetre vezetondők vissza s hogy azok alapos orvoslása csak egy jó és modern csődtörvény megalkotásától volna remélhető. A rendkívül érdekes előadást december 9-én élénk vita követte, amelynek során az ingó-jelzálog kérdéséhez Dr. Varannai István, Dr. Szigeti László, Dr. Wulf Ernő, a kényszeregyesség reformjához, Dr. Franki Pál, Dr. Blau György, Dr. Vészi Mátyás, Dr. Glücksthal Andor, Dr. Fuchs Lajos, Dr. Wagner György szóltaK hozzá. Külföldi joggyakorlat A valorizáció és a késedelmi kár az osztrák joggyakorlatban. Mint a többi országokban, hol a pénz értéke jelentékenyen csökkent, a felértékelés kérdése a bíróságokat és a jogirodalmat Ausztriában is erősen foglalkoztatta. Igen természetes, hogy a felértékelésnek nemcsak hívei hanem ellenzői is akadtak, utóbbiak az általános valorizáció veszélyét sokkal nagyobbnak tartották, mint azt az igazságtalanságot, hogy egyesek a pénzromlás következtében súlyos kárt szenvedtek. 5*
