Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Az ügyvédség uj munkaterületei

66 4 birói függetlenségről Jogélet. A birói függetlenségről. Nem annyira a budgelvita igazságügyi részében történt felemlités, mint inkább Kőnig Vilmosnak múltkori bátor cikke idézte eszünkbe a birói függetlenség nagy kénlését. Örülünk, hogy olyan alkalmat találunk az erről való szemlélődésre, amikor nem az utolsó politikai izü eset kapcsán vonta valaki kétségbe és védi más valaki ezt a függetlenséget. Ugy vélnők, általában többet várnak ettől az eszménytől, mint amennyit józan meggondolással képzelni lehet Nem arra gondolunk elsősorban, hogy pl. a bit ó anyagi függetlenségével elméleti szigor szempontjából éppoly kevéssé egyeztethető össze az, hogy a kormányhatalom kineveztetheti és előléptetheti a bírákat, mint ahogy nem férne meg vele az, hogy elbocsáthassa vagy degradálhassa. Nem is arra, hogy a ma létező, sőt a háború előtt létezett birói fizetések nem elég magasak", hogy a teljes vagy akár csak a kellő gondtalanságot és függetlenséget alátámasszák. Hanem többnyire nem gondolnak arra, hogy voltaképp mitől kell a bírónak függetlennek lennie ? Nem lehet független a törvénytől, (kivéve, ahol alaptörvény őt a közönséges törvény főié helyezi); nem független a törvényés rendelettől sem. Ahol teliát az imtt jog maga foglal állást valamely végső társadalmi szétszakadásban : ott a biró szükségkép ugyanazon az oldalon áll, amelyiken a paragrafus. Akiknek ez aztán nem tetszik, helytelenül panaszkodnak, hogy a biró nem független : nekik a joggal magával van konfliktusuk. A világtörténelem széke előtt esetleg lehet vitatni, hogy maga a jog is helytelen volt, hogy (Madách-csal szólva) csak ,védte a már megalakult hatalmai", de amig a jog fennáll, addig ezt a vitát hiába viszik a birói tribunál elé. Végül nem szabad elfelejteni, hogy a biró nemcsak az irott szabállyal, de többnyire a nemzeti közvéleménnyel is azonosítani szokta magát. Emlékezünk ugyan egy jelentős esetre, amikor máskép]) történt. A függetlenségnek ezt a nagy példáját angol biró adta. Ugy olvastuk ugyanis Amerika történetében, hogy Alaszka területének birtoka vagy száz év előtt vitás volt Anglia és ^az Egyesült Államok közt. Az egyik fél a felfedező, a másik az első birtokbavevő jogcímére hivatkozott. Anglia egyik főbírája elé terjesztették az ügyet, mint közösen választott biró elé: és ő, jogelvi meggyőződését követve, az Egyesült Államok mellett döntött. ^ b. yy. Civiljogászok vitaestéi. 1925. november 18-án I>r. liakonitz Dez*" tartott előadást a korlátolt fclelösséyü társasáyról. Előadó bevezetőben foglalkozott a hiteljogi kodifikáció visszamaradottságának okaival, majd ismertette a korlátolt felelősségű társaságról Németországban, Ausztriában és Franciaországban kialakult jogirodalmi és gazdasági vitákat, úgyszintén a külföldi judikaturát is. Ezután behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy szükségünk van-e a korlátolt felelősségű társaság intézményére, mely kérdést az előadó igenlően döntötte cl. Ezt követte a korlátolt felelősségű társaságról szóló törvényjavaslat beható ismertetése, melvnek kapcsán az előadó párhuzamot vont a német- és osztrák, úgyszintén az ujkeletü francia törvény között. A tervezet ismertetése kapcsán lért rá