Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A nyugdijvalorizáció kérdése az átértékelési javaslatban

1Ü Dr. Beck Salamon A fentiekben nem volt célunk egy uj jogtétel abstrahálilsa, csupán egy élő, de sokszor elhalványuló tendenciára kívántunk reáutalni nagyjában azzal a törekvéssel, hogy az eseteknek — szerénytelen kifejezést használva — rendszeres felvonultatása a szemléletmódunkat tudatosítsa. Dr. Beck Salamon. A nyugdijvalorizáció kérdése az átértékelési javaslatban. Az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló Törvényjavaslat, hosszú vajúdás után megszületett. Előttünk fekszik és törekednünk kell, főleg nekünk gyakorlati jogászoknak, hogy rámutassunk a javaslatnak azokra a hézagaira, melyek különös mértékben kirívók akkor, ha a javaslat egyes intézkedéseit applikálni törekszünk, a majdan előforduló gyakorlati jogesetekre. A javaslat kritikai méltatásánál nem szabad szem elöl tévesztenünk, azon felette nagy nehézségeket, melyekkel a javaslatnak meg kell küzdenie. Tekintetbe kell venni, hogy a javaslatnál, a szigorú értelemben vett jogi problémán kívül, számolni kellett és kell. a szociális, pénzügyi- t-s nemzetgazdasági problémákkal is. melyek e kérdés egész komplexumával szerves összefüggésben állanak. A legnagyobb összecsapások a javaslat 1«S—20. §-ai körül vannak, melyek a* magánalkalmazottak nyugdijáról és özvegyeik, árváik ellátásáról intézkednek. Ez természetes is, mert ezidőszerint nyugdíjas magánalkalmazottak nyugdijainak mikénti fel —, vagy mondjuk átértékelésének problámája áll leginkább homloktérben, ugy az adós, mint a hitelező szempontjából. A bírói tevékenység irányelvei szempontjából idéznem kell, Dr. Stand Lajos ny. kúriai tanácselnök örökbecsű kijelentését (Magyar Jogi Szemle 1923. IV. évfolyam 2. szám), ^mely szerint az érzelemnek és értelemnek együtt és kölcsönhatásban kell lenniök mindig és mindenütt, tehát az élet legfelelösségesebb nyüvánulásában: az Ítélkezésben is." Ezen elveknek érvényesülni kell azonban nemcsak akkor, ha a biró a gyakorlatban érvényesített jogelvek kidomborilásával jogszabályokat alkot, hanem az esetben is, ha a törvényhozó alkotja meg joghatályos törvényekben, azokat a szabványokat, melyek a konkrét esetek elbírálásánál irányadók kell hogy legyenek.