Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - Kényszeregyességi joggyakorlat 1925-ben. 2. r.

157 lyamodásnak a tömeghez tartozó, de állítólag külön kielégítési igénnvel terhelt vagyontárgyak kiszolgáltatása tárgyában hozott határozat ellen (Bp. T. 8. P. 10.368/1925/22. sz.), sem valamely hitelező birtokában levő, de a tömeghez tartozó értékpapírok értékesítésének felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen (Bp. T, 8. P 11.618/1925/31. sz.), sem árverés felfüggesztése tárgyában kelt határozat ellen (Bp. T. 8. P. 11.793/1925/20. sz.). A felfolyamodás határideje a hivatalos lapban hirdetett, határozat megjelenése napján kezdődik oly érdekeltre nézve is. akinek a határozatot netán utóbb kézbesítették (Bp. T. 8. P. 9257/ 1925/44. sz.). A vagyonfelügyelő részéről dijai tárgyáhan beadott íelíolyamodás határideje azonban a kézbesítéstől számit, mert a hirdetmény a dij összegét nem is tartalmazza (Bp. T. 8. 1*. 9653/1925/35. sz.). A B. 11. §-a ellenére is megtámadhatja a hitelező felfolyamodással a jóváhagyó végzést, ha a kézbesítés nem volt szabályszerű s ha kimutatja, hogy a követelés érvényesítését ebből az okból hibáján kivül mulasztotta el s egyébként a B. 53. vagy 54. §-ának esete forog fenn (Bp. T. 8. P. 10.208/ 1925/12. sz.). Az egyességnek a B. 54. §-a alapján történt jóváhagyása elleni felfolyamodást támogató előadások, ha már az elsőbiróság előtt érvényesíthetők lettek volna, a felíolyamodásban már elkésettek (Bp. T. 8. P. 5579/1925/39. sz.). A hitelező részéről használt felfolyamodás költsége az adóst nem terheli, mert a B. 36. §. 1. p. értelmében ebben az eljárásban a hitelező részvételi költségei nem érvényesíthetők (Bp. T. 8. P. 10.777/ 1925/12. sz.). Az egyesség joghatálya kérdéséhen fontos az a döntés, hogy a B. 61. §. 3. bek. csak ugy értelmezhető, hogy az egyesség joghatálya a társaságnak csak azokra a tagjaira terjed ki, akik az eljárás ideje alatt voltak tagjai a társaságnak. Aki azonban korábban volt a társaság tagja és az eljárás megindítása előtt vált ki a társaságból, de egyébként az anyagi jogszabály szerint a társaság hitelezőivel szemben felelősséggel tartozik, annak ezt a felelősségét az egyesség joghatálya semmiféle irányban nem érinti (Bp. T. 8. P. 10.209/1925/26. sz.). Az egyesség hatálya az 1908. LVII. t.-c. értelmében felelős üzletátvevőre sem terjed ki (Bp. T. 8. P. 5056/1925/30. sz.) 1 Szeréin nézetem szerint túlfeszítette a kir. Kúria a kényszeregyesség joghatályának fogalmát 1925 március 24-én P. VII. 5335/1924 sz. a. kelt ítéletében, amikor kimondta, hogy a külföldi pénznemben kifejezett követelés az egyességi eljárás megindításával magyar koronaköveteléssé változik át s az adós ehhez képest csak ennek a magyar koronaösszegnek megfelelő egyességi hányadát köteles a hitelezőnek megfizetni. Szóvá tettem e határozatot e lapok 1925. évi 121. s k. lapjain s álláspontom ban nem tudtak megingatni dr. Wolf Sándor kartársamnak ugyanott a 408. s k. lapokon foglalt, egyébként igen figyelemreméltó fejtegetései sem. F.z a fikció csak a szavazatok értékének számbavétele szempontjából jogosult és a kötetem tartalmának megváltozását nem eredményezheti. Ismétlések elkerülése végett utalok fenti cikkemre. A B. 62. §-ában biztosított végrehajthatóság csak a műértelemben vett hitelező (B. 28. §.) követelésére vonatkozik s nem veheti igénybe pl. a visszakövetelésre vagy elkülönítésre jogosult, akire az egyesség nem hat ki (Bp. f. 8. P. 11.929/1925/43.* sz.). Ha az adós az eljárás folyamán a követelést vagy egy 1 V. ö. most az uj R. 31. §. 2. bek.