Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - Nem vagyok jogviszonyban

158 részét kifogásolta, a végrehajtás a kifogásolt rész erejéig a kényszeregyességi bíróság részéről el nem rendelhető még akkor sem, ha az adós az eljáráson kivül a követelés fennállását el is ismerte. Ha pedig az adós ellen a követelés el nem ismert része erejéig végrehajtható Ítélet hozatott, az Ítélet alapján a. végrehajtás csak a perbíróságnál kérhető (Bp. T. 8. 'P. 11.195/ 1925/22. sz.). Minthogy a R. 62. §-a és a 61.000/1915. I. M. sz. rendelet 4. §-a a követelésnek a táblás kimutatásba való felvételéhez köti a végrehajtás elrendelhetőségét s minthogy e jogszabályok nem zárják ki, hogy a táblás kimutatásba oly hitelező is (felvétessék, akinek követelését csak az adós, de a hitelező maga nem jelentette be: ennélfogva a hitelező fontos érdeke, hogy a táblás kimutatásba bekerüljön s ezért az elsőbiróságot hivatalból is utasítani kell a megfelelő kiegészítésre, ha ezt elmulasztotta (Bp. T. 8. P. 10.777/1925/12. sz.). Dr. Meszlény Artúr. y\ „Nem vagyok jogviszonyban." Ha valaki fáradságot venne arra, hogy a szokásos perbeli védekezéseket kategorizálja, ugy igen jelentékeny szerep jutna annak a védekezési módnak, amely a peres felek közötti jogviszony hiányával védekezik és amelynek szokásos kifejezési módja: „nem vagyok Jogviszonyban". Amily kétségtelen dolog, hogy ez a védekezés az esetek jó részéban komoly érdekeket takar, annyira nyilvánvaló az is, hogy ez a védekezés^ sokszor a per elhúzását, zavarkeltést, az anyagi igazság érvényesítésének megakadályozását kivánná elérni. Ennek a tényállás és az igazság el~ homályosítására irányuló igyekezetnek a sikerét a jog formális szemlélete bizony sokszor alátámasztja és az anyagi igazság rovására gyakran kerül ez az álérv tetszetős jogi köntösben a biróság elé. A „nem vagyok jogviszonyban" védekezés lényege rendszerint az, hogy a szerződéses kötelék hiányát hozza fel a fél. Jogviszonyban lehetünk azonban mással, szerződés nélkül is, mihelyest van jogtétel, amely a felek súrlódó érdekellentéteinek elrendezésére szabályt ad. Jogviszonyba kerülnek a felek valamelyikük deliktuma folytán. Jogviszonyt teremt a felek között az alaptalan gazdálkodás, a vétlen felelősség tétele; jogviszonyba kerülnek a felek a kétszeres eladásnál, noha kettőjük között nincs szerződés és a kapocs közöttük csak az, hogy mindegyikük egy harmadikkal szerződött. Ezekben az esetekben hiába hangoztatná bárki a „nem vagyok jogviszonyban" jelszavát, noha a szerződéses kötelék mindenütt hiányzik. A kérdés bővebb kifejtést is megérdemelne, különösen a birói gyakorlatban felmerülő esetek feldolgozásával. Ez alkalommal is egy kúriai döntés (P. VII. ()600/1925.) teszi aktuálissá e megjegyzéseket, amely a következő tényállást birálta el. Egy nagy marhabizományi cég állandó összeköttetést tart fenn vidéki marha-